Különös meglepetés érte nemrégiben az érdemdús KÖNYVSKORPIÓT, amidőn egy egészen rendkívüli, fiatal költő verseit ismerhette meg. Galgóczi Péternek hívják az ifjú titánt, szerzőnk kerekesszékből szemléli a világot, s nem volt rest a Magvető Kiadó által támogatott irodalmi árverésen elindulni. A pályamű nagy sikert aratott, s megemlítenénk még, hogy Erdős Virág ajánlásával került a nagyszerű KÖNYVSKORPIÓ takaros, mindig rendezett íróasztalára. Az sem elhanyagolható információ, hogy a fentebb említett árverés bevételét a Rehab Critical Mass javára fordítják a szervezők. Lássuk tehát a verseket!
Én is – te is
– hangok égnek a homályban arcomból feléd
szavak nélkül mormolom szemedbe: imádlak!
rácsodálkozás libben mosolyodban,
különös, ahogy ég pillantásod bennem,
mindvégig féltem hiányod örvényében,
korlátok olvadtak vágyam tüzében,
félelemfolyó sodor a kételyek hullámán; – karjaidba.
– miközben te rám rivallsz: na, kuksi a szemembe:
én is szeretlek, te hülye!
Az infarktus íze
Bárcsak, – bárcsak
a lábad előtt heverek,
várok míg
belém rúgsz, vagy megpuszilsz –
köszönöm, hogy
áramolsz a bőrömön át.
Hölgylakó a szívemben
maradj, mindörökre,
bárcsak éreznéd
boldognak magad itt.
Minden sejtemben otthon vagy.
Vendég vagyok önmagamban
arcod érzem arcomban.
„Látom, előrebiccenni hajad,
és amint elfut a Szinva patak…”
beszél a tűz
táplálja hitem, kezem,
hogy te is úgy, – kicsit felkavarlak
Érzem, érzed, mit érzek…
és nem bánod…
Szeretem az infarktus ízét, mikor
a közelemben vibrálsz, perzselsz, könnyedén.
Olyan jó!
Mindenem vedd el… –
Várok, türelemmel…
A Rehab Critical Mass eseményéhez a Facebookon tudtok csatlakozni.