Kevesen múlott, hogy a Beatles nem két családapával vágott neki a rajongó nőszívek meghódításának. 1962 májusában, nem sokkal azután, hogy hazatértek újabb hamburgi kocsmaturnéjukról, és kevéssel azelőtt, hogy próbafelvételre mentek az EMI londoni stúdiójába, Paul McCartney akkori barátnője, Dot Rhone bejelentette kedvesének, hogy terhes. – Benedek Szabolcs Beatles-történelmi cikksorozata, csajozós változat.
A pár azonnal McCartney apjához rohant, tartva attól, hogy az esetleg a hír hallatán sokkot kap. Nem így történt. Az öreg Jim, az egykori ragtime-zenész egészen meghatódott a nagypapai kilátásoktól, és figyelmeztette fiát kötelességére. Aki alapvetően mindig is egy jól nevelt, engedelmes srác volt. Az esküvőt novemberre tűzték ki, még épp a gyermek várható érkezése előttre kaptak dátumot.
Ám a baba nem született meg, Dot elvetélt. Ami bármennyire is tragikus esemény volt, egyúttal azt jelentette, hogy Brian Epstein homlokán átmenetileg kisimulhattak a ráncok. (A Beatles menedzsere akkor még nem tudta, hogy nem sokkal rá Lennon barátnője fog hasonló hírrel előrukkolni.) A fordulat ugyanakkor szakítást is hozott: McCartney úgy találta, hogy igazából ez a kapcsolat már kiüresedett, és fölbontotta az eljegyzést.
Akkor már három éve jártak. Nem Dot volt az első lány McCartney életében, a legenda korábbról egy Layla és egy Julie nevű hölgyet is számon tart. De Dot volt az első igazán komoly. Amikor egy liverpooli klubban, ahol az ős-Beatles is fellépett, megismerkedtek, neki is hosszú, szőke haja volt – pont mint Cynthiának, Lennon szerelmének. Na és persze mint a két fiú közös nőideáljának, Brigitte Bardot-nak. Dot és Cyn abban is egymásra talált, hogy mindketten hosszú szerelmes leveleket kaptak a hamburgi éjszakai életben tartózkodó kedvesüktől. Meg is látogatták a fiúkat a nyugatnémet kikötővárosban. Arról pedig föltehetően nem volt tudomásuk, hogy amikor éppen nem voltak jelen, és a srácok éppen nem szerelmes leveleket írtak nekik, Lennon és McCartney mélyreható, a liverpooli lányok tapasztalatainál messzebb menő szexuális ismeretekre igyekeztek szert tenni a hamburgi sztriptízlányoknál.
Dotnak mint ihletőforrásnak köszönhetjük a Beatles P.S. I Love You című dalát az első kislemezről – McCartney a Hamburgból hazaküldött levelek hangulatát és egyes sorait idézte föl benne.
Őt az a Thelma követte, aki korábban Lennon kedvese is volt. A következő igazán komoly szerelem azonban akkor jött el, amikor a Beatles már a slágerlisták élén trónolt From Me To You című dalával.
Jane Asher és Paul McCartney 1963. április 18-án, a Royal Albert Hallban, egy tévéműsor felvételén találkoztak először. A lány épphogy betöltötte a 17-et, ennek ellenére már az ötödik filmjét forgatta.
A kapcsolat rövidesen bekövetkező konzervatív fordulata bizonyára nem volt McCartney ellenére: Jane nemcsak bemutatta a családjának, hanem a zenetanár mama és a gyógyszerész papa föl is ajánlották a karrierje kezdetén járó, de máris országos ismeretségre szert tett, különben szerény és tisztelettudó vidéki fiúnak, hogy költözzön hozzájuk. A következő három évet McCartney ebben a London előkelő negyedében álló házban töltötte, ahol viszonzásképpen azért, hogy Asherék bevezették a társasági életbe és a legfelső körökbe, Jane bátyjának, az ugyancsak vörös hajú Peter Ashernek, illetve a Peter & Gordon nevű duónak zenei karriert csinált: nekik írta (Lennon–McCartney címke alatt) az A World Without Love című dalt, amely 1964 áprilisában a brit kislemezlista élére ugrott.
Az 1960-as évek közepén tehát a különleges zenei képességekkel megáldott Beatles-fiú és a gyönyörű színésznő alkották Nagy-Britannia álompárját.
1965-ben McCartney házat vásárolt London St. John’s Wood negyedében, nem messze az Abbey Road-i stúdiótól. A felújítás költségeibe az Asher família is beszállt. Természetes volt tehát, hogy rá egy évre Jane együtt költözött be McCartney-val. A szerelem összesen öt évig tartott. Túl azon, hogy a lány olyan Beatles-balladáknak volt ihletője, mint az And I Love Her, a Here, There And Everywhere, vagy éppenséggel a Yesterday, gyakori vitáik is nyomot hagytak a Beatles lemezein (lásd pl. a You Won’t See Me és az I’m Looking Through You című dalokat). Jane ugyanis nem tudta magáévá tenni McCartney azon szándékát, miszerint hagyjon föl színészi karrierjével, és élje a Beatles-feleségek jobbára háztartásbeli létből álló életét.
Nehezen tűrte McCartney kilengéseit is: az ifjú Paul már az Asher-házból ki-kiruccanva is nagy vehemenciával vetette be magát a mindeddig utolsó fénykorát élő London bohéméletébe. Ami persze csajozással is járt. Ráadásul botrányok is akadtak, mint amikor például az 1966-os amerikai turnén a rendőrség rátörte McCartney-ra ajtót a szállodában, mivel a vele bent tartózkodó lány még nem töltötte be a 14. évét.
Az a bizonyos pohár 1968-ban telt be, nem sokkal azután, hogy Jane és Paul megtartották eljegyzésüket. A folyton McCartney háza körül legyeskedő rajongók előbb azt látták, hogy Paul egy ismeretlen hölggyel érkezik haza. Nem sokkal később feltűnt Jane autója, amely kevésre rá ki is gördült a kapun, és eszeveszett sebességgel elszáguldott. Utána Jane húga következett, de ő csak azért jött, hogy összepakolja a házban nővére cuccait.
A szóban forgó hölgy az amerikai Francie Schwartz, akit futó kalandként tart nyilván a legendárium, holott annál kicsit több volt: McCartney pár hónapot együtt élt vele, állást kapott az Apple-nél, sőt a Fehér Album felvételei közben fölbukkant a stúdióban is – állítólag egy háttérvokálban hallható is a hangja.
Nem sokkal később azonban Paul McCartney figyelmét már egy másik amerikai hölgy kötötte le.
Linda Eastman eredeti szakmáját tekintve fotós volt, ám a névazonosság ellenére nem az Eastman nevű optikai céget tulajdonló famíliából származott. Orosz zsidó emigráns családba született New Yorkban, kilenc hónappal McCartney születése előtt. Amikor 1967-ben Londonba érkezett, azért, hogy amerikai popmagazinok számára brit popsztárokat fényképezzen, már túl volt egy házasságon, és volt egy négy és fél éves lánya.
1967. május 15-én, egy koncerten ismerkedett meg McCartney-val, és rá négy napra újra találkoztak azon a partyn, amelyet Brian Epstein adott annak örömére, hogy több hónap megfeszített munka után végre megjelent a Beatles Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band című, már ekkor mérföldkőnek számító lemeze. (Linda egyébként a Rolling Stones-szal korábban találkozott, mint a Beatles-szel. A Stones Honky Tonk Woman című dalának az a sora, amikor Mick Jagger azt énekli, hogy „elvált nővel feküdtem le New York-ban”, egyesek szerint Lindára utal.)
Linda megbízatása végeztével visszatért Amerikába. Onnantól kezdve fölváltva röpdösték át az óceánt, mígnem 1969. március 12-én (rajongó lányok zokogó kórusától kísérve: elkelt az utolsó szabad Beatle) összeházasodtak. Linda akkor négyhónapos terhes volt, és igen nagy szerepe volt abban, hogy McCartney megúszta az ideg-összeroppanást annak az eredménytelen harcnak a lehetséges következményeként, amelyet a Beatles együtttartásáért folytatott. Ezekről a hónapokról szól Paul egyik legmegindítóbb, a feleségéhez írott szerelmes dala:
Az elkövetkező évtizedekben szinte minden napot együtt töltöttek (azok jelentettek kivételt, amikor hol Lindát, hol Pault csukták le egy kis időre a Föld különböző pontjain marihuána birtoklásáért). Linda az 1970-es évek elejétől fogva együtt zenélt a férjével, csatlakozott annak Wings nevű zenekarához, szerepelt a lemezeken és a fellépéseken, és önálló dalt is énekelt:
És ott állt a billentyűs hangszerek mögött McCartney 1989–90-es, 103 koncertből álló gigantikus turnéján is.
Két lányuk és egy fiuk született (a középső, Stella, ma világhírű divattervező). Az 1970-es évek első felében lettek vegetáriánusok, Linda előbb szakácskönyvet írt, majd 1991-ben megalapította a ma is létező Linda McCartney Foods nevű vegetáriánusélelmiszer-céget. De a házaspár kivette a részét az állati jogokért folytatott küzdelemből is.
1995-ben Lindánál mellrákot diagnosztizáltak. Állapota viszonylag hamar rosszra fordult. 1998. április 17-én hunyt el, a család amerikai farmján. Halála olyannyira megrendítette a hajdani nőcsábász McCartney-t (aki Linda mellett erről az énjéről egészen megfeledkezett), hogy az egy éven keresztül egyáltalán nem zenélt és nem énekelt.
Azt, hogy a hajdani fotómodellel, Heather Mills-szel (akinek bal lábát 25 éves korában egy motorbaleset következményeként térdtől lefelé amputálni kellett) bizalmas viszonyt ápol, 1999-ben már megszellőztették a bulvárlapok, ám kapcsolatuk 2000 januárjában lett hivatalos, amikor McCartney megjelent a lány 32. születésnapi partyján. Heather mint ihlető hamarosan két dalt is kapott McCartney 2001 őszén megjelent Driving Rain című albumán, ezek közül az egyiknek szimplán Heather a címe (érdekesség, hogy Paul már írt ilyen címmel dalt, mégpedig 1968-ban, az azonban – noha fölvették – nem került föl egyik Beatles-lemezre sem). A másik pedig ez:
2002. június 11-én, egy héttel McCartney 60. születésnapja előtt, egy hatalmas írországi vegetáriánus lakodalom keretében (amelyen természetesen Ringo Starr is megjelent) összeházasodtak.
Heather ezt követően időnként fölbukkant a színpadon McCartney 2002–2003-as turnéjának egyes állomásain (a budapesti helyszínen éppenséggel nem), és bevonta újdonsült férjét a taposóaknák elleni kampányba. (McCartney a koncerteken gyakran NO MORE LAND MINES feliratú pólót viselt.) 2003 októberében Beatrice névvel leányuk született.
Három évvel az esküvő után a bulvársajtó azzal lett tele, hogy Heather Mills különköltözött Paul McCartney-tól. A válást 2008 elején mondták ki. A hercehurcát a sajtó kitörő örömmel és élénk érdeklődéssel fogadta. A szennyest meglehetősen gusztustalan módon sikerült kiteregetni, ebből csak a legenyhébb, amikor Heather arról panaszkodott, hogy a tisztaság- és rendmániás McCartney mellett mennyire unalmas az élete.
Emellett szóba került még egy, az 1980-as években megjelent szexuális oktató kiadvány, amelyben Heather Mills alakította a női szerepet. Egyes lapok azt is tudni vélték, hogy balesete előtt a modellkedés mellett Heather escort lányként is dolgozott. De a kapcsolat elmérgesedésében állítólag Stella is szerepet játszott, aki soha nem szimpatizált nála három évvel idősebb mostohaanyjával – olyannyira nem, hogy egy időben olyan nyakláncot tervezett, amelyről egy ezüstből imitált műláb lóg.
A hosszúra nyúló és a média zajos érdeklődésétől kísért válási folyamat során McCartney újabb és újabb hölgyekkel randevúzott. Egy időben például hírbe hozták a sok más szerep mellett Bridget Jones-ot is megformáló Renee Zellwegerrel is. Nancy Shevellel pedig 2007-ben ismerkedett meg.
A 69 éves Paul McCartney és az akkor 52 éves amerikai üzletasszony 2011. október 9-én, John Lennon születésének 71. évfordulóján házasodtak össze – ugyanott, a régi Marylebone-i városházán, ahol 42 évvel korábban Paul feleségül vette Lindát.
A 2012 elején megjelent és azóta a koncerteken is gyakran játszott My Valentine című dal Nancyről szól:
GITTEGYLET 