Minden sikeres férfi mögött áll egy nő – így szól a mondás. Most és az elkövetkező epizódokban annak járunk utána, hogy kik álltak a Beatles tagjai mögött. Mivel a napokban lenne 73 éves, és mert fél évszázaddal ezelőtt volt az első esküvője, elsőként George Harrison szerelmi életét vesszük górcső alá. – Benedek Szabolcs Baetles-történelmi cikksorozata
A történet részben vagy egészben olyan, akár egy regényben olvasnánk. Avagy filmvászonra kívánkozik. Persze könnyen lehetséges, hogy egyszer erre is fölfigyel majd Hollywood. (McCartney és Lennon családi viszonyairól már készült játékfilm.) És ahogy az szinte minden viharos szerelmi sztorira igaz, a szálak olyan kacifántosak, hogy talán a szereplők se tudnák kibogozni. Az igazság pedig valószínűleg nem odaát, hanem középen lehet. Ráadásul ez esetben nem kettőn, hanem hárman áll a vásár.
A 20 éves Pattie Boyd és a 21 éves George Harrison 1964 elején, a Beatles első nagyjátékfilmje forgatásán ismerkedtek meg. A lány ifjú kora ellenére ekkor már meglehetősen kalandos életet tudhatott maga mögött. Walesben született, a család később Skóciába, majd Kenyába és Tanganyikába költözött. A középiskola elvégzése után Pattie Londonba ment, és egy fölkapott fodrászszalonban kezdett dolgozni, ahol az volt a feladata, hogy vágás előtt megmossa a vendégek haját. Ekkor, a zuhanyrózsa mellett figyelt föl rá az egyik kliens, aki történetesen egy divatmagazinnál dolgozott, és azt javasolta a föltűnően csinos, manökenalkatú, szőke lánynak, hogy ezekkel az adottságokkal, ahelyett, hogy másokét egyengeti, próbáljon inkább saját karriert építeni.
Pattie hallgatott a jó szóra, és nem sokkal később már a Vogue címlapjáról nézett vissza. (Ez volt az első megjelenése a neves divatmagazin borítóján, azt követően többször fölbukkant rajta.)
A szakmában már ismert névként vett részt az A Hard Day’s Night castingján, be is jutott a filmbe. Igaz, szerepe egyetlen szóra, valamint néhány vágóképre korlátozódott, de ez is elég volt ahhoz, hogy fölhívja magára George Harrison figyelmét.
A forgatás után a Beatles szólógitárosa találkára hívta a lányt, aki azt először visszautasította, mondván, gyűrűs menyasszony (valóban jegyben járt valakivel). A második invitálásra azonban nem tudott nemet mondani
„Gyere hozzám feleségül – mondta Harrison. – Vagy legalább gyere el velem vacsorázni.”
– még úgy se, hogy gardedámként elkísérte őket a Beatles menedzsere, Brian Epstein is.
A randevú olyan jól sikerült, hogy amikor Harrison 1965 elején házat vett Esherben, természetes volt, hogy Pattie is odaköltözött. Az elkövetkező öt évet ebben a Kinsfauns néven emlegett, földszintes, csupa ablak, bungalószerű épületben töltötték. Ez az a hely, ahol 1968 tavaszán, miután visszatértek Indiából, a Beatles eldöntötte, hogy mi kerül a következő, később Fehér Albumként ismertté vált, dupla nagylemezére – sőt a dalokat akusztikus változatban itt, Harrison házában rögzítették először. És ugyanitt, ezen a pszichedelikus színekre mázolt rezidencián tartóztatta le egy évvel később a rendőrség a Harrison-házaspárt hasis birtoklásáért.
Utóbbi eset egyébként ékes bizonyítéka, hogy a hatvanas évek végére a jófiúimázst végleg a sutba vágó Beatles kiesett a hatóságok és a hivatalos Anglia kegyeiből. Két évvel korábban, amikor a Rolling Stones emlékezetes drogbalhéja volt, a rendőrség még megvárta, amíg a Beatles tagjai elhagyják Keith Richards házát, csak utána törtek a bulizókra. 1969-ben azonban már mind a Lennon, mind a Harrison házaspárnak meggyűlt a haja kábítószer-birtoklás miatt a hatóságokkal.
Pattie eleinte lelkesen követte a férjét mindenhova. 1965-ben ő is részt vett azon a trippen, amikor közös fogorvosuk „jóvoltából” Lennon és Harrison először kóstoltak LSD-t. (Az este emlékét a Beatles Dr. Robert c. dala örökítette meg.) 1966 elején összeházasodtak, a násznagy Paul McCartney volt.
Pattie elkísérte Harrisont indiai útjaira is. Együtt kereste a megvilágosodást a férjével: ha kellett, meditált, ha kellett, füstölőket gyújtogatott, ha kellett, mantrázott. Szerepelt a Beatles 1967-es tévéfelvételén (All You Need Is Love), részt vett a Yellow Submarine c. rajzfilm premierjén, valamint az egyéb társasági eseményeken. Illetve amennyiben erre volt szükség, megjelent a stúdióban, és lelket öntött a széthullóban lévő együttes okozta gyötrelmektől szenvedő férjébe. Mindennek persze rengeteg pozitív vonzata volt, elég csak az olyan, Harrison által komponált Beatles-dalokra gondolni, mint az I Need You, vagy a Something, amely utóbbit Frank Sinatra minden idők legszebb szerelmes dalának nevezett. (De hogy a pár civódásainak is maradjon nyoma, arról például a Think For Yourself című 1965-ös Beatles-felvétel gondoskodik.)
A házaspár kapcsolata az évtized vége felé romlott meg. Hogy ennek mi volt a pontos oka, azt leginkább ők ketten tudták. Pattie Boyd azt írja önéletrajzi könyvében, hogy egyrészt egyre nehezebben tudott szemet hunyni férje félrelépései fölött, másrészt a gyakori drogfogyasztás az addig oly jámbor Harrisont teljesen kifordította önmagából. Kérdés persze, hogy az ekkorra már a Krisna-tudatú vallás lelkes hívévé, sőt egyik első számú mecénásává vált Harrison miként tudta közös nevezőre hozni a(z állítólagos) drogfogyasztást és a házasságon kívüli csajozásokat a mindezt szigorúan tiltó Krisna-hittel.
Vagy nem is ketten tudták az okot, hanem inkább hárman?
1968-ban ugyanis megjelent a képben Eric Clapton, a Lassúkezűnek becézett virtuóz gitáros, aki négy évvel korábban, a Yardbirds tagjaként ismerkedett össze Harrisonnal. Kapcsolatuk az évtized végére barátsággá és egyre intenzívebb munkakapcsolattá mélyült. Közösen írtak dalt például Clapton akkori bandája, a Cream utolsó nagylemezére, Harrison pedig meghívta Claptont, hogy vegyen részt a Beatles Fehér Albumának munkálataiban: a While My Guitar Gently Weeps című Harrison-szerzeményben ő játszotta a gitárszólót.
Az egyre gyakoribb találkozások a barátság elmélyülése mellett odáig fajultak, hogy Clapton beleszeretett Pattie-be. Mivel mégis csak a legjobb barátja feleségéről volt szó, előbb azzal próbálta kárpótolni magát, hogy egy darabig Pattie egyik húgával kavart – mondván, ha az a lány nem is Pattie, ám legalább hozzá hasonlatos. Aztán rájött, hogy a ló helyébe mégse jó a szamár, úgyhogy szerelmet vallott a szőke manökennek és fotómodellnek. Aki házasságára hivatkozva erényesen kikosarazta, noha kétségkívül nem volt számára teljesen közömbös Clapton. Különösen azután nem, hogy az Layla címmel szerelmes dalt írt neki. (Ezzel egy időben Harrison Clapton házában megírta a Here Comes The Sun-t, amely a Beatles egyik, ha nem a legjobb albuma, az Abbey Road B oldalának a nyitódala.)
Ennek ellenére – legalábbis saját bevallása szerint – Pattie tűrte a folyamatos ostromot. Ebben sokáig az sem tántorította el, hogy Clapton – miközben sokat nyüzsgött a Beatles-tagok körül, és hol Lennonnal, hol Harrisonnal lépett fel, illetve készített lemezeket – a viszonzatlan szerelem ürügyén komoly drogproblémákkal küszködött. Olyannyira, hogy az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy föl bír-e lépni a Harrison által a bangladesi éhezők számára szervezett 1971-es monstre segélykoncerten. (Végül ott volt Harrison mellett a színpadon, élete egyik legjobb alakítását nyújtotta, és megint eljátszotta a While My Guitar Gently Weeps szólóját.)
1974-ben megtört a jég, az ötéves ostrom győzelmet hozott. Pattie elköltözött Harrisontól (akkor már a Crackerbox Palace-nak becézett kastélyban laktak, Henley-on-Thames-ben), miután amaz összeszűrte a levet Ringo Starr elvált feleségével, Maureen Cox-szal.
Igaz, Pattie meg Ron Wooddal, a Rolling Stones későbbi gitárosával vágott vissza, aki akkor még Rod Stewart zenekarában játszott. Vagy fordítva történt? George vágott vissza Pattie-nek? Ezt megint csak ők tudnák megmondani. A lényeg, hogy Pattie odaköltözött Claptonhoz. Amire újságírói faggatózásra Harrison ridegen csak ennyit mondott:
„Még mindig jobb, mint ha drogozna”.
(Ez különösen izgalmasnak tűnik a volt Mrs. Harrison indokai tükrében.) Dehogy igazából mennyire szenved, annak bizonyítéka a Dark Horse című 1974-es albuma, amelyen (egy Ron Wooddal készített közös dal mellett) fölhangzik az Every Brothers Bye Bye Love című régi slágerének földolgozása is, amibe Harrison saját sorokat is beleírt: „Remélem, ő már boldog / Akárcsak a jó öreg Clap”:
Eric Clapton és Pattie Boyd 1979. március 27-én házasodtak össze. A ceremónián George Harrison is megjelent – mi több, Ringo Starr és Paul McCartney is. Olyannyira, hogy az esküvő után buliban a három Beatle Claptonnal kiegészülve nyomta a talpalávalót (Lennon telefonon kimentette magát, ezért elmaradt a Beatles-újraegyesülés). Az már nem teljesen a mi történetünkhöz tartozik, hogy a beteljesült szerelem nem tartott sokáig. Pattie 1984-ben Claptontól is elköltözött, négy évvel később elváltak.
A barátság azonban a megperzselt szíveken túl is töretlen maradt. Clapton továbbra is közreműködött Harrison lemezein. 1991 végén pedig megint csak együtt szerepeltek a színpadon George utolsó, Japánban megtartott turnéján.
A régi barát és a volt feleség esküvőjén Harrison már a második feleségével jelent meg. A mexikói születésű Olivia Trinidad Arias-szal 1974-ben ismerkedett meg – ugyanabban az évben, amikor Pattie elköltözött tőle. A lány annál a lemezcégnél titkárnősködött, amely Harrison lemezkiadójának is a forgalmazója volt. Kapcsolatuk akkor vált hivatalossá, amikor George magával hívta más szempontokból meglehetősen balul sikerült, 1974-es amerikai turnéjára.
Nem sokkal később a fekete hajú nő végérvényesen elfoglalta a szőke nő helyét – nem csak Harrison szívében és ágyában, hanem a kastélyában is. Sőt csábos fehér-, vagyis feketeneműben fölbukkant az immáron közös fészekről szóló, Crackerbox Palace című dal videoklipjében:
Harrison azt ígérte Oliviának, hogy miután kimondták a válást Pattie-val, feleségül veszi. Ez végül egy évvel rá történt meg, zárt körű ceremónián, azt követően, hogy 1978 augusztusában megszületett közös fiuk, Dhani. A késlekedés oka az volt, hogy közben meghalt Harrison szeretett édesapja: a liverpooli sofőr, aki hajdan azt az iskolabuszt vezette, amelyik suliba vitte a még kölyök Beatles-tagokat.
Minden pletyka és állítólagos affér dacéra (lásd pl. a Madonnával megesett kalandot korábbi írásunkban) Olivia kitartott Harrison mellett annak élete végéig. Szerepelt férje 1987-es, This Is Love című dalának videoklipjében, és ott volt akkor is, amikor 1999 végén egy elmebeteg merénylő betört a Crackerbox Palace-ba, és kevés híja volt, hogy George úgy végezze, mint 19 évvel korábban Lennon. Ott volt a svájci gyógykezelésen és ott volt Harrison halálos ágya mellett is, Los Angeles-ben, 2001. november 29-én.
GITTEGYLET 
“Beatle-csajok Vol. 1.: A Szőke, a Krisnás, a Lassúkezű és a Mexikói” bejegyzéshez ozzászólás