Sok helyen olvashatjuk azt a fordulatot, hogy David Bowie űrt hagyott maga után, mi viszont úgy látjuk, sokkal inkább egy olyan (teljes és sokrétű) életművet, aminek különböző szegmensei még hosszú ideig felfedezésre, kutatásra való területek lesznek. Most fedezzük fel magunknak Bowie-t a képzőművészetben!
„Őszintén szólva, a művészet az egyetlen dolog, amit valaha is birtokolni szerettem volna.” (David Bowie)
David Bowie-val kapcsolatban először a zenére, majd esetleg filmekre asszociálunk. Képzőművészeti tevékenységéről jóval kevesebbet tudunk.
„Egészen fiatalon lenyűgöztek azok, akik áthágták a normákat, akik szembe mentek a konvenciókkal, legyen szó akár zenéről, akár képzőművészetről. ”
– nyilatkozta egyszer azokról, akiket ilyen értelemben „hősöknek” tartott. Számára ilyen volt Salvador Dalí vagy Marcel Duchamp, de ugyanúgy lelkesedett Frank Auerbach, David Bomberg Francis Picabia valamint a kortársak közül leginkább Damien Hirst alkotásai iránt is.
Saját gyűjteményében volt egy Tintoretto festmény és egy kis méretű Rubens kép is, viszont nagy részét XX. századi, kevésbé híres angol festők munkái tették ki (Graham Sutherland, William Tillyer, Leon Kossoff, Stanley Spencer, Gavin Turk valamint a Gilbert és George páros), de gyűjtött például német expresszionistákat is.
Erich Heckel képe ihlette a Heroes című album borítóját:
Az 1969-ben megjelent Space Oddity című album borítója egy Vasarely-idézet:
Bowie-ról maga Paul McCartney – akitől szintén nem állt távol a festészet – készített egy portrét 1990-ben. Mikor megkérdezték, hogy zavarja-e a festmény címe, Bowie a következőket válaszolta:
„Természetesen nem, de milyen véletlen egybeesés: éppen most dolgozom egy számon, aminek a címe Paul McCartney szarik.”
- Bowie és McCartney egyébként jó viszonyban voltak, a Bowie és a Beatles c. cikkből még több kiderül minderről.
Bowie képzőművészet iránt érzet rajongása valóban felfedezhető a dalszövegeiben is. Az Unwashed and Somewhat Slightly Dazed című dal sorai Georges Braque-ra utalnak. A Joe the Lion pedig Chris Burden egyik extrém performanszát idézi ezekkel a sorokkal: „nail me to my car and I’ll tell you who you are”/„szögezz az autómhoz és én megmondom, ki vagy”.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy az egyik Bowie-turné színpadi díszletét a német George Grosz képzőművész szatirikus festményei és rajzai ihlették:
Bowie maga is festett, és hogy ezt mennyire komolyan vette, az is bizonyítja, hogy egy időben járt is egy képzőművészeti iskolába.
A Modern Painters című londoni lapban egy időben rendszeresen jelentek meg írásai a képzőművészetről: többek között interjút készített Jeff Koons-al, valamint a lap archívumában még megtalálhatók a Damien Hirst-ről és Jean-Michel Basquiat-ról írt cikkei.
GITTEGYLET 
1995-(96-ban?) Bowie meghirdetett – az OUTSIDE kapcsán- egy nemzetközi művészeti pályázatot, ennek a magyarországi nyertese férjem, SZILÁGYI LÁSZLÓ festőművész volt. Nemzetközi szinten második lett “csak”. Párizsban találkozott
Bowie-val és a többi nyertessel s megnézhetett egy koncertet a BASTILLE-ban. Sajnos, ma már ő sem él….
KedvelésKedvelik 2 ember
Nahát, erről nem is tudtunk. Ha van kedved, küldj nekünk képet meg esetleg több infót ide: mail.gittegylet.com@gmail.com
KedvelésKedvelés