David Bowie világot átszelő utazásának emlékével, az 1970-es évek közepének hangulatával tisztelgünk a művész előtt, és kívánunk neki – utoljára – jó utat.
Fekete csillaggal jelölte meg nekünk 2016. január 10-ét David Bowie. Utolsó albuma a Blackstar három napja, január 8-án, 69. születésnapján jelent meg hivatalosan, ő tizedikén halott.
Az extravagáns, az űrlény, a jól öltözött, a lázadó, a kétnemű, a Szikár Fehér Herceg, a varázsló, a kísérletező popsztár és a filmcsillag
– a Blackstar albumkritika felrajzolja Bowie pályaképét. Amit azonban nem tudtunk: már tizennyolc hónapja folytatott küzdelmet a rákkal.
From Station to Station
1973 és 76 között Geoff MacCormack író, producer, és Bowie, akivel gyerekkori barátok voltak, elmondhatatlan utazáson vettek részt. A Ziggy Stardust megjelenése után MacCormack csatlakozott a zenekarhoz háttérénekesként, és dokumentálta a világot átszelő utat:

Amikor felszálltunk a Transzszibériai Expresszre, kaptunk egy listát, mit szabad és mit nem. Úgyhogy, amikor a május elsejei eseményt filmezte, David egyszerre több szabályt is áthágott.
– írja MacCormack az utazásról szóló From Station To Station. Travels with David Bowie című könyvében.


A következő kép az utazás elején készült, a Freddie Burretti-féle (Bowie személyes szabója) kabát nem igazán illett a környezethez, így két nap után David inkább visszafogottabban öltözött.

David újságot olvasott, már rajta volt a Ziggy Stardust-smink, odalopóztam és lefotóztam. A mai napig látom, milyen nyugodt tudott lenni pár perccel a fellépés előtt. (MacCormack)

1975-ben már Új-Mexikóban jártak.
Ez a kép az egyik kedvencem, mert teljesen őszinte – írja MacCormack.

A következő kép már a Station To Station album munkálatai alatt készült, David gitártémákon dolgozik:

Az útból készült album címadó dala:
Lenyűgöző út volt, David!