Bertók László: Firkák a szalmaszálra (részlet)

Bertók László ma 80 éves. Legújabb verseskötete, a Firkák a szalmaszálra a napokban jelent meg a Magvető Kiadónál. Ebből olvashatunk itt részletet.


(Részenként veszted el)

Nap

Hiába sütött ki fölötted a nap,
ha nem látod, csak a szilánkjaidat.

Pártosodnak

Ahogy pártosodnak testedben a részek,
részenként veszted el lassan az egészet.

Rácsok

A kor is, a kórok rácsa is bezár,
tátogatsz, mint egy kirabolt bazár.

Ember!

Csak mert a második évezred fia vagy,
nem kéne elcseszned még a harmadikat.

Amit főztél

Minek kezdesz bele, ha tudod, hogy nem megy?
Nem tudod? Akkor meg, amit főztél, edd meg.

Nem mindegy?

Elrontani sorra minden kapcsolatot,
vagy tétlenül nézni, önmagától, ahogy…?

Például

Ha ugyanúgy fáj a kiidegelt fogad,
ne jajgass, cseréld le a fogorvosodat.

Gyerekkor, karácsonyeste

Utcáról utcára, aki csak bírt, futott,
ostorral, kolomppal űztük Belzebubot.
Próbáld meg

Ha nem sikerül a nehezét lebírni,
próbáld meg kihányni, kiizzadni, írni.

 

(Mintha álmodnál)

Születésnapi

Hiába esküdsz meg hetvennyolcszor,
ma megint engedsz a negyvennyolcból.

Dolgaidat,

mintha álmodnál, úgy teszed-veszed,
s ez ébren napról napra nehezebb.

A másik vége

A szem, a fül, a nyelv még majdnem ugyanúgy,
de a másik vége, az elme csupa lyuk.
Között

Mi darabol, milyen kések között,
hogy akkor is lükteted, tükrözöd?

Ától zéig

Ha a teret s időt mind magukhoz mérik,
csak a magad útján jutsz el ától zéig.

Ó, édenkert

Ó, édenkert, hiszékeny ifjúság,
Évák, kígyók, Úristen, almafák…

Most hol vagy?

Tehát az árnyékodat is átugrottad…
De meg tudod-e mondani, hogy most hol vagy?

Boldog vagy?

Mint aki az akasztófa alatt
megfogott egy csicsergő madarat.

Egyenleg

Míg nem hagy cserben emlékezeted,
mindig tartozni fogsz valakinek.

(Apránként hozod föl)

Ország

Magasról nézvést, mint a hangyaboly…
Mindenki szabad, mindenki fogoly.

Frakció

Együtt vannak, ahogy a szerkezet
egyben tartja az alkatrészeket.

Az egyik

Bajairól, hülyeségeiről fecseg,
s csodálkozik, hogy csak legyintenek.

A másik

Szerencséjét, sikereit meséli,
s megcsodálják, szeretnének cserélni.

A menthetetlen

Mintha oda lenne kötözve a perchez,
semmit sem fejez be, de örökké tervez.

Üres

Üres, üres, üres… Ez tehát az agyad.
Ki-be ugrál, játszik benne a pillanat.

Élet

Mélyeket lélegzel, mélyen van az élet,
apránként hozod föl, s éppen hogy eléred.

A lélek

Csak a „hozott anyag” fáradt volna el?
A lélek ellenáll, amíg van mivel?

Hajolj meg

Lent, lent, lent, legalul, magad alatt,
hajolj meg, emeld meg kalapodat.

Bertók László, Kosuth- és József Attila-díjas író, költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja 1935. december 6-án született a Somogy megyei Vésén. (Fotó: Csuhai István)
Bertók László, Kosuth- és József Attila-díjas író, költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja 1935. december 6-án született a Somogy megyei Vésén. (Fotó: Csuhai István: Bertók László 80 – Normális formák, formális normák)
Add tovább a verseket (gombok a cikk alatt vagy balra fent), köszöntsük együtt a költőt! 🙂

Nézd meg, mi van a címlapon! »

Advertisements

Bertók László: Firkák a szalmaszálra (részlet)” bejegyzéshez egy hozzászólás

Tedd hozzá a magadét! Csak az első kommentnél van moderáció, azután szabad a pálya:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s