Miért érdemes elmenni egy tárlatvezetésre? November 27-éig látható a Szalay Lajos argentínai rajzait bemutató tárlat a Jászi Galéria kiállításán a Széphárom Közösségi Térben. A nagy hatású magyar művész rajzai mellett egy kortárs argentin grafikus képeivel is megismerkedhetünk és olyan információkhoz juthatunk, amikhez egyszerű látogatóként nem.
A Jászi Galéria tárlatvezetéseket szervez a november végéig látható Vonallá vált lélek – Szalay Lajos argentínai rajzai című kiállításon, Dr. Jászi Orsolya vezetésével, aki a kiállítás egyik kurátora és a Galéria vezetője. Páratlan élmény úgy nézni Szalay Lajos tusrajzait, hogy közben az az ember mesél a művészről, a kiállítás koncepciójáról és bemutatott alkotásokról, aki egyfelől már tizennégy évesen Szalay rajzainak a bűvkörébe került, másfelől személyesen munkálkodott több sikeres Szalay-kiállítás megvalósulásán.
A tárlatvezetés egyik előnye a magányos látogatáshoz képest, hogy betekintést nyerhetünk a művész világába még akkor is, ha ez az első alkalom, hogy a grafikáival találkozunk. Miután megtudjuk, hogyan jutott Párizsba, majd Argentínába, végül New Yorkba és az 1980-as években ismét haza, az Argentínában töltött tizenkét év (1948-1960) munkásságát ismerhetjük meg közelebbről.
A kiállítás kifejezetten az argentin korszakra koncentrál, amely jelentősége ellenére eddig még nem kapott ilyen átfogó bemutatást itthon. Jászi Orsolya a tárlatvezetésen elmondta, hogy argentin művészeti körökben úgy tartják, van egy „Szalay előtti” és egy „Szalay utáni” korszak. Nemcsak mint alkotó befolyásolta az argentin grafikát, hanem kiemelkedő egyetemi oktatóként is. A galéria munkatársai komoly kutatói munkát végeztek, ennek köszönhetően rajzai mellett az alkotásait összegyűjtő kint megjelent könyveket, egyéb anyagokat – például egy korabeli kiállítás meghívóját – is megtekinthetjük. Azt is fontos tudni – és erre Dr. Szeifert Judit többször kitér a kiállítás katalógusában –, hogy Szalay bárhol volt és alkotott, mindvégig magyar művésznek tartotta magát.
Jászi Orsolya elsősorban két sorozatra helyezte a hangsúlyt: a Karamazov testvérekhez köthető rajzokra, illetve a Magyar tragédia néven ismert, az 1956-os események nyomán született képekre. A Karamazov testvérekkel kapcsolatban elhangzott, hogy ugyan Szalay több irodalmi ihletésű munkát is készített, mégsem tartotta magát illusztrátornak:
„Nekem soha, de soha nem sikerült igazi illusztrálást csinálni, mert sose tudtam egyetlen egy könyvben sem ugyanazt a stílusféleséget megőrizni… nálam minden rajz egyedi és egyszer előforduló.” (D. Fehér Zsuzsa: „Újra itthon. Beszélgetések Szalay Lajossal”, Magyar Nemzeti Galéria Adattára, 1982).
Egy meg nem valósult könyv is szóba került, amelyik a tervek szerint a regény történetét mesélte volna el kizárólag rajzokon keresztül.
A Magyar tragédia képei azért is lenyűgözőek, mert Szalay nem élte át személyesen az eseményeket. A rádióból szerzett róluk tudomást, mégis nagyon megérintette, rajzai olyanok, mintha egy nagyon is közvetlen élmény hatására jöttek volna létre. Ha eltekintünk a címtől, egy általánosabb, a mindenkori háborúk okozta tragédiának művészi ábrázolásai is lehetnének. Jászi Orsolya megemlített egy, az események által ihletett rajzokból összeállított mappát, amit a művész ajándékba küldött néhány külföldi politikusnak, hogy így hívja fel a figyelmüket a megyarországi történésekre. Sajnos a mappa egyetlen eredeti példányát sem sikerült fellelni, így a pontos tartalmát a mai napig nem sikerült rekonstruálni.
Más rajzok kapcsán Jászi elmondta, miben nyilvánul meg a latin hatás Szalay Lajos műveiben, és milyen jellegzetességekre érdemes odafigyelni. Például felhívta a figyelmet a tusfoltokra, melyekre a művész úgy tekintett, mint az alkotás szerves részeire, és úgy tartotta, a véletlenszerűségnek fontos szerepe van a rajz egészét tekintve.
Szalay képei után Sergio Moscona kortárs argentin grafikus munkáit néztük meg. A második generációs Szalay-tanítvány vonalvezetésében egyértelműen érezhető a magyar művész hatása, így a kiállítás érdekes párhuzamot mutat be. Mivel nem egymás mellett láthatjuk rajzaikat, jól is jön az a lélegzetvételnyi idő, amíg elhagyjuk az egyik világot, hogy belefeledkezzünk a másikba.
Sergio Moscona alkotásai több nézőpontból vizsgálják a humánumot, az emberi mivoltunkkal kapcsolatban feltett filozofikus kérdéseket szeretnék sajátos módon megválaszolni. Mosconáról érdemes tudni (ez például a katalógusban nincs, és ezért is jó elmenni a tárlatvezetésekre!), hogy ő amolyan Szalay-nagykövet is, aki nagyon komolyan foglalkozik műveinek felkutatásával, és hogy ezeket minél több helyen megismertesse a művészetkedvelőkkel.
Sok más érdekesség is elhangzott a tárlatvezetésen, de nem szeretném senkitől elvenni azt az élményt, hogy első kézből hallja ezeket Szalay lélekké vált vonalainak legszenvedélyesebb hazai ismerőjétől.
November 27-én a kiállítás finisszázsának keretén belül levetítik Gulyás Gyula „Szabadságszerelem” című rövidfilmjét, amiben megjelennek Szalay Lajos az 1956-os eseményeket idéző munkái, a következő tárlatvezetés pedig november 23-án lesz, de más időpontokban is lehet kérni, úgyhogy bátran vegyétek fel a kapcsolatot a Galériával!
Helszín: Széphárom Közösségi Tér, 1053, Budapest, Szép u. 1/B. (térkép)
GITTEGYLET 
Átemelte .
KedvelésKedvelés