Hol és hogyan dolgozott Vonnegut, Bukowski, Hemingway, Saint-Exupéry, Orwell és sok más világhírű író? Néhány archív fotón keresztül benézünk a nagy művek születési helyeire.
Sok mindent tudunk a világ híres regényeiről, verseiről, drámáiról és viszonylag sokat a szerzőikről is, de azt ritkán látjuk, hogy hol dolgoztak/dolgoznak az írók. Most bepillantunk a műhelyekbe, megnézzük az írógépeiket, asztalaikat, elkísérjük őket a szabadba is, miközben néhány érdekes életrajzi adat is előkerül.
Kurt Vonnegut neve végéről a Jr.-t (junior, ifjabb) gyakran elhagyjuk, ő maga azonban használta, mivel az édesapjának ugyanez volt a neve. Idősebb Kurt Vonnegut építész volt, de a gazdasági világválság idején nem kapott megbízást, úgyhogy visszavonult és művészi tevékenységeket végzett haláláig.
William Faulkner eredeti neve William Cuthbert Falkner (sic!) volt. Vezetéknevét később változtatta Faulknerre, ám soha nem derült ki egyértelműen, hogy miért.
Sylvia Plath 1962-ben válása után gyerekeivel Londonba költözött, ahol abban a házban lakott, ahol korábban W. B. Yeats, ezt jó jelnek tekintette. Egy évvel később mégis öngyilkos lett.
George Orwell Indiában született, édesapja ott volt tisztviselő. Később Angliából ő maga is visszatért Burmába, ahol öt évig szolgált helyettes rendőrségi felügyelőként.
Leonard Cohen írói munkássága háttérbe szorul zenei karrierje mögött. Még egyetemista korában, 1956-ban jelentette meg először verseit, a kanadai irodalmi körök elismerését a második, The Spice-Box of Earth című verseskötete hozta meg számára.
Stephen King három gyermeke közül két fia is író lett, Joseph Hillstrom King (1970, Joseph Hill néven publikál) és Owen Philip King (1977, Owen King néven).
Heinrich Böll 1972-ben kapta meg a Nobel-díjat a Csoportkép hölggyel című művéért. Érdekesség, hogy ő fordította németre J. D. Salinger Zabhegyezőjét.
John Updike 2008-ban a Literary Review szerkesztőitől „Rosszul fogalmazott szex az irodalomban”-díjat kapott. Legtöbb művét Göncz Árpád fordította magyarra.
Ernest Hemingwayről így ír Vonnegut a Halálnál is rosszabb című könyvében: „Hemingway vitathatatlanul elsőrangú művész, csodálatos lelke akkora volt, mint a Kilimandzsáró. De a témái – bikaviadalok, szinte teljesen elfeledett háborúk, nagy állatok élvezetből történő lelövöldözése – manapság egy kissé megnehezítik könyveinek elolvasását. A természetvédelem, az állatokkal kapcsolatos humanizmus és az úgynevezett hadművészet iránti undor mára elöl áll az általános értékek rangsorában.”
Antoine de Saint-Exupéry 1931-ben az Éjszakai repülés (Vol de Nuit) című regényéért kapta meg az egyik legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Femina-díjat, A kis herceget csak 1943-ban írta.
Charles Bukowski rendkívül termékeny írói működése során több mint ezer verset, több száz novellát és hat regényt alkotott. Hogy mindeközben mennyi alkoholt fogyasztott el, arról egyelőre nincs megbízható adatunk.
Selma Lagerlöf evangélikus családból származott, Mårbacka nevű svédországi birtokukat több generáción át mindig nők örökölték és mind lelkészhez mentek feleségül. A birtok elúszott apja alkoholizmusa miatt, Selma azonban a Nobel-díjjal járó összegből visszavásárolta. Lelkészhez persze nem ment, társa és szerelme Sophie Elkan írónő volt.
Arthur Miller nemcsak a huszadik század egyik legnagyobb drámaírója volt, de ő volt az a férfi, akinek kedvéért Marilyn Monroe áttért a zsidó vallásra, hogy összeházasodhassanak. A házasságuk azonban csak öt évig tartott.
Végül egy igazi (18+) fotó J. D. Salingerről, a Zabhegyező – egyébként rejtőzködő életmódot folytató – szerzőjéről:
Kattintós:
GITTEGYLET 
“Így születik a világirodalom – Híres írók munka közben (1)” bejegyzéshez ozzászólás