Az Art Marketen mutatják be a HUNGART hiánypótló kismonográfia-sorozatának idei három kötetét, ezzel a széria a huszonkilencedik könyvhöz érkezik. Lenyűgöző körkép a kortárs művészetről – mindenkinek.
A könyvsorozatot a HUNGART – a magyar vizuális művészek jogvédő szervezete – mint kiadó, Sárkány Győző elképzelése alapján 2009-ben indította útnak, azzal a nagyszerű céllal, hogy olyan kortárs alkotókat (festőket, fotóművészeket, szobrászokat, textilművészeket stb.) mutasson be, akikről még nem született a munkásságukat bemutató kötet. A szabály alól csak a Csernus Tiborról szóló darab volt kivétel, aki az eddigi egyetlen HUNGART-eltműdíjasként a nyitó kötetek között szerepelt.
„A könyvek külső megjelenésükkel is igyekeznek régebbi hagyományokat feléleszteni, hiszen viszonylag kis méretük (14,5×19,5 cm) is művészeti kiskönyvtárak formáját idézi. A könyvek szerkezete is hagyományos felépítést követ. A magyar nyelvű monografikus tanulmányt az angol tanulmány követi. Ezután kezdődnek a művekről készült színes reprodukciók, kötetenként egy-egy alkotótól ötven-hatvan kép szerepel. Majd ezután következik a függelék rész: életrajz, egyéni és csoportos kiállítások jegyzéke, a közgyűjteményekben és a jelentősebb magánkollekciókban található művek listája valamint részletes bibliográfia.”
– írja saját blogján a sorozat szerkesztője és három kötetének szerzője, Dr. Szeifert Judit művészettörténész.
A nagyívű vállalkozásban évente 3-5 könyv kerül kiadásra, 2015-ben Fehér Lászlóról, Gaál Józsefről és Regős Istvánról szólók jelennek meg:
„Fehér László (1953) festészete olyan figuratív festészet, amely realista látásmódon alapszik, ám nem sorolható művészettörténeti irányzatokhoz – attitűdje egy sajátos, „kategóriákon kívüli realizmusként” jellemezhető. Festményein gyakran konfrontálja a realista módon leképezett motívumokat reduktív, monokróm felületekkel, melyek mintha az időben és/vagy a térben „elfedett”, láthatatlan, mégis jelenlévő valóságra utalnának.”
„Gaál József (1960) sokrétű, műfajokat átható művészete absztrakciós módszerekben is gazdag. Stilizáltnak tűnő ábrázolásai árnyalt jellemrajzok. Műveinek előadásmódja, alkalmazott képi eszközei általában groteszkek. Művészetének fontos vonása múlttal való intenzív kapcsolata. Ősi rítusok világába vezető magánmitologikus univerzumát pusztulásformákból és rombolással építi. Archaizálása transzcendentális és metafizikus tartalmakkal telítődik.”
„Regős István (1954) figurális, látványelemekből építkező, de nem a látványfestészethez kapcsolódó posztmodern gyökerű egyéni piktúrája számtalan elemből tevődik össze. Egyszerre szürreális, neoprimitív, historizáló és eklektikus, de idézőjelbe téve felhasználja a giccs, a népművészet elemeit is. Sajátosan autonóm, jó értelemben vetten lokális kifejezésmód az övé, amelynek lényege, hogy a tradíció újragondolása révén teremt hagyományt.”
Az idei három kötet bemutatójára az Art Marketen kerül sor, a Millenáris D-épületében, október 8-án, délután 4 órakor.
GITTEGYLET 
Átemelte .
KedvelésKedvelés