A FilmBox csatorna a közelmúltban tűzte műsorára a 9-es terv a világűrből című 1959-es amerikai scifi magyar változatát, minden idők legrosszabb filmrendezőjétől. Nézzük.
A filmet jegyző Edward D. Wood Jr. a hollywoodi filmtörténet egyik legeredetibb és legemlékezetesebb személye. Olyannyira, hogy még Tim Burtont is megihlette, aki 1994-ben Johnny Depp, Martin Landau és Sarah Jessica Parker főszereplésével életrajzi filmmel emlékezett meg minden idők legrosszabb filmrendezőjéről.
A mozgókép-történelem, melybe olcsó és pocsék minőségű filmjeivel írta be nevét, az ötvenes évek egyik leghírhedtebb figurájaként tartja számon a csodabogár Woodot. Sajnos már nem érhette meg az első, 1981-es Razzies-t, pedig munkásságával méltán kiérdemelt volna minimum egy gigászi Citrom-díjat.
Kétes hírnevét az alkotásaiban gyakorta előforduló ócska technikai bakikkal, ostoba dialógusokkal, hajmeresztő szereposztással, béna filmtrükkökkel, pofátlanul bizarr cselekményelemeivel, és nem mellesleg meglepő és meglehetős sokoldalúságával – szerző, forgatókönyvíró, producer, színész és a vágó is volt egy személyben – szerezte.
Bár a 9-es tervet minden idők legrosszabb mozgóképes alkotásának kiáltották ki, jó hír a „twiglight” szerelmeseinek, hogy a film egyúttal a legendás ősvámpír, Bela Lugosi hattyúdala is. A sci-fi némileg sajátos extremitása ugyanis, hogy Lugosi forgatás közben elhunyt, így állítólag – figyelj, megpróbálom röhögés nélkül elmondani – Wood feleségének kiropraktőre ugrott be a helyére. Ám mivel csak a homloka volt Lugosiéhoz hasonló, jeleneteiben arcát mindig köpennyel takarta el.
Nem, ez nem vicc, aki kételkedik, tekerjen előre mondjuk 53:06-ig.
Mindezt lényegesnek tartom megjegyezni azok számára, akik talán kevésbé járatosak a hollywoodi mozi történetében, mert bizony még szinkronos szakmai körökben is kisebb port kavart a film nemrégiben adásba kerülő magyar változata, melynek szinkronrendezője a tehetséges, és szakmailag is méltán elismert Tabák Kata.
A szinkron különben az SPI International megbízásából készült, és akit érdekel, hogy sikeredett Ed Wood és a gazdasági válság jegyében, sok beszédnek sok az alja alapon megtekintheti alább. Kuriózuma, hogy a „magyarhangok” ezúttal rendhagyó módon nem színészek. A szereplőket – az edwoodi örökséghez méltóan rémesen – civilek szólaltatják meg, és ahogy azt a gyanútlan néző a főcímből megtudhatja, akad köztük pénzügyi asszisztens, főkönyvelő, irodavezető, marketing asszisztens, sőt operációs- és katalógusmenedzser is.
Nos, hatalmas respekt az ötletgazdának és az összes alkotónak, szerintem bizony irigylésre méltóan bevállalós és nagyon vagány lett.
Végezetül már csak annyit, hogy kérem, semmilyen körülmények közt ne veszítsék el humorérzéküket! Isten óvjon minket a jövőben!
GITTEGYLET 
Azért ötvenhat évvel ezelőtt meglehet, lerágtam volna a tíz körmöm izgalmamban, ha nézhettem volna.
Ma néhány perc betekintés után inkább a falat kaparom. 🙂
KedvelésKedvelik 1 személy
Nekem meg egyre az jár a fejemben, hogy volt nekünk olyanunk régen, hogy tévébemondó. Olyanokra gondolok, mint pl. Tamási Eszter, Takács Marika, Varga József, Kovács P. József – szóval “a nagy öregekre” a televíziózás hőskorából.
Na és ezek szépen elmondták, hogy “Kedvesnézőink, most következzék Minden Idők Legrosszabb Rendezőjének filmje”, meg még néhány fontos és érdekes információt az adott filmről vagy műsorról, és akkor az a bizonyítvány ott rögtön meg volt magyarázva, nem kellett az embereknek a fészbukon hűházni meg dohogni, hogy mégis mi volt ez.:))
KedvelésKedvelés