Vörös István: Sehol, semmi, soha

Mért pont utak ne lennének itt,

amikor semmi sincs. Mért pont utak

lennének itt, amikor mindig minden

mindenhol van. Nincs mért máshová

menni. Sehol se szenvedünk

hiányt semmiben. Hát ilyen hely Sehol.

Ez pedig a legszebb kerülete:

Semmi. Amióta eloszlott a köd,

és kilátásunk is van, soha nem

nézek ki az ablakon.

(Forrás és további versek: Jelenkor.net)


Vörös István költő, prózaíró, kritikus, irodalomtörténész, tanár 1964. szeptember 20-án született Budapesten.
Vörös István költő, prózaíró, kritikus, irodalomtörténész, tanár 1964. szeptember 20-án született Budapesten. (kép)

Tarts velünk a Facebookon is! »

Advertisements

Vörös István: Sehol, semmi, soha” bejegyzéshez egy hozzászólás

Tedd hozzá a magadét! Csak az első kommentnél van moderáció, azután szabad a pálya:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s