Apollinaire hangja – 135 éve született a költő, az archív felvételen saját versét mondja

Guillaume Apollinaire 1880. augusztus 26-án Wilhelm Albert Vladimir Apollinaris de Kostrowitzky néven született, Rómában. A Mirabeau-híd című versét közöljük öt fordításban, az archív felvételen Apollinaire saját hangján is meghallgatható.

Guiallume Apollinaire, 1911
Guillaume Apollinaire, 1911

Öccsével és édesanyjával Monacóban éltek, tanult Cannes-ban és Nizzában is, utóbbiból a szóbeli érettségi elől meglépett. Volt újságíró, házitanító, Párizsban az avantgárd meghatározó alakja, 1916-ban katona, amikor fejsérülést szerzett, melyből két évvel későbbi haláláig sem épült fel teljesen. Spanyolnátha vitte el, 38 évesen.

Egyik legismertebb verse – A Mirabeau-híd – talán a legtöbbet fordított versek közé tartozik, az 1913-ban megjelent Szeszek című kötetéből való. Öt kiváló költő/műfordító tolmácsolásában olvashatjuk:

A MIRABEAU-HÍD

A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
S szerelmeink
Mért kell gondolnom arra
Hogy az öröm nem jöhet csak a jajra

Óra verj az éjszakában
Megy az idő én megálltam

Maradjunk szemközt kéz a kézbe zárva
Míg fut örök
Szemektől elcsigázva
Karunk hídja alatt a Szajna árja

Óra verj az éjszakában
Megy az idő én megálltam

Fut a szerelem akár ez a gyors hab
A szerelem
Az élet vánszorog csak
És a Reményben mily sok az erőszak

Óra verj az éjszakában
Megy az idő én megálltam

Tűnnek a napok a hetek suhanva
Vissza se tér
Múlt és szerelem habja
A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna

Óra verj az éjszakában
Megy az idő én megálltam

(Eörsi István fordítása)

A MIRABEAU-HÍD

Fut a Mirabeau-híd alatt a Szajna
S szerelmeink
Mért jut eszembe az ma
Nem jött öröm nekünk csak jajra-bajra

Jövel éjjel óra kondulj
Minden elfut Minden elmúl

Nézzünk még össze kéz-kézben ahogy kell
Míg karjaink
Hídja alatt közönnyel
Szalad a víz a kínnal és a könnyel

Jövel éjjel óra kondulj
Minden elmegy Minden elmúl

Szalad a szerelem mint lent a gyors hab
A szerelem
Az életünk beh lassabb
S a remény bennünk beh erőszakosabb

Jövel éjjel óra kondulj
Minden elmegy Minden elmúl

Száll hét a hétre és száll nap a napra
Nincs mi időt
S szerelmet visszahozna
Fut a Mirabeau-híd alatt a Szajna

Jövel éjjel óra kondulj
Minden elmegy Minden elmúl

(Illyés Gyula fordítása)

A MIRABEAU-HÍD

Fut a Mirabeau-híd alatt a Szajna
S a szerelem
Mi zúgja, mi sugallja
Hogy minden kéjnek fájdalom az anyja

Csak szállj le éj az óra üt
Csak szállj idő én várok itt

Farkasszemet hadd nézünk kéz a kézben
Kulcsolt kezünk
Hídja alatt az éjben
Örök hullámok árja foly sötéten

Csak szállj le éj az óra üt
Csak szállj idő én várok itt

Fut meg nem áll fut mint az ár a mélynek
A szerelem
De lassú is az élet
És a Remény de éget ó de éget

Csak szállj le éj az óra üt
Csak szállj idő én várok itt

Napok hetek zuhognak tovafolyva
Nem kél a múlt
S a szerelem se újra
Fut a Mirabeau-híd alatt a Szajna

Csak szállj le éj az óra üt
Csak szállj idő én várok itt

(Mészöly Dezső fordítása)

A MIRABEAU-HÍD

A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
S szerelmeink
Emlékük mit akar ma
Az öröm nem jött soha csak a jajra

Jöjj éj verj óra lassan
Az idő megy én maradtam

Ne mozdulj szemközt kéz a kézbe várj csak
Míg a karunk
Hídja alatt a fáradt
Örök tekintet habverése árad

Jöjj éj verj óra lassan
Az idő megy én maradtam

Fut a szerelem mint vize a mélynek
Fut el a vágy
Milyen lassú az élet
S milyen hevesen kínoz a remény meg

Jöjj éj verj óra lassan
Az idő megy én maradtam

Tűnnek a hetek tűnik a nap a napra
Vissza se múlt
Nem tér se csók az ajkra
A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna

Jöjj éj verj óra lassan
Az idő megy én maradtam

(Rónay György fordítása)

A MIRABEAU-HÍD

A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
S szerelmeink
Emléke mért zavar ma
Mi volt az öröm ráadás a jajra

Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem

Kéz kézben nézz szemembe s közbe tudnám
Hogy karjaink
Hídja alatt a hullám
Fut az örök tekinteteket unván

Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem

Mint ez a víz elfolyó messzeség lett
A szerelem
Milyen lassú az élet
S milyen erőszakosak a remények

Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem

Jön napra nap új év válik tavalyra
Nincs ami a
Szerelmet visszacsalja
A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna

Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem

(Vas István fordítása)

Forrás: MEK


Nézd meg, mi van a címlapon! »

Advertisements

Apollinaire hangja – 135 éve született a költő, az archív felvételen saját versét mondja” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Le pont Mirabeau

    Sous le pont Mirabeau coule la Seine
    Et nos amours
    Faut-il qu’il m’en souvienne
    La joie venait toujours après la peine

    Vienne la nuit sonne l’heure
    Les jours s’en vont je demeure

    Les mains dans les mains restons face à face
    Tandis que sous
    Le pont de nos bras passe
    Des éternels regards l’onde si lasse

    Vienne la nuit sonne l’heure
    Les jours s’en vont je demeure

    L’amour s’en va comme cette eau courante
    L’amour s’en va
    Comme la vie est lente
    Et comme l’Espérance est violente

    Vienne la nuit sonne l’heure
    Les jours s’en vont je demeure

    Passent les jours et passent les semaines
    Ni temps passé
    Ni les amours reviennent
    Sous le pont Mirabeau coule la Seine

    Vienne la nuit sonne l’heure
    Les jours s’en vont je demeure

    Kedvelés

  2. Mirabeau-híd alatt folyik át a Szajna
    Szerelmeinkre
    Miért emlékeztem volna
    Öröm jött később úgyis bújainkra

         Jönnek az éjek és múlnak a napok
         S'mindennek dacára még mindég itt vagyok
    

    Szemben egymással s kezünk a másiknak ikre
    Karjaink hídja alatt
    Remeg a víz unalmas tükre
    Végnélküli bámulat emlékeinkre

         Jönnek az éjek és múlnak a napok
         S'mindennek dacára még mindég itt vagyok
    

    A szerelem tűnik, ahogy folyik ez a folyó
    A szerelem tűnik
    Az élet lassan múló
    A Reménység pedig oly’ kiábrándító

         Jönnek az éjek és múlnak a napok
         S'mindennek dacára még mindég itt vagyok
    

    Múlnak a napok és múlnak az hetek
    Nem jön vissza sem mult
    Hátmég a szerelmek
    A Mirabeau-híd alatt folyik át a Szajna

         Jönnek az éjek és múlnak a napok
         S'mindennek dacára még mindég itt vagyok
    

    (Havas Kálmán fordítása)

    Kedvelik 1 személy

  3. Mirabeau-híd… foly a Szajna alant
    mért is ne szóljon róla a lant
    Búra öröm örökifjú kaland

            Éj jön múlnak a napok
               óra üt én maradok
    

    Kéz a kézben álljunk szembe már
    míg a karunk
    hídja alatt csak egyre jár
    végtelen sok pillanatból az ár

            Éj jön, múlnak a napok
               óra üt én maradok
    
        A szerelem mint e folyam
                    tűnik tova
              mert az élet olyan
       lomha csak a Remény rohan
    
          Éj jön múlnak a napok
             óra üt én maradok
    

    Napokra hetekre hull hull a hant
    mert sem a múlt
    nem jön vissza sem a kaland
    A híd alatt csak foly a Szajna alant

            Éj jön múlnak a napok
              óra üt én maradok
    

    (Kemény Ferenc fordítása)

    Kedvelik 1 személy

Tedd hozzá a magadét! Csak az első kommentnél van moderáció, azután szabad a pálya:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s