Guillaume Apollinaire 1880. augusztus 26-án Wilhelm Albert Vladimir Apollinaris de Kostrowitzky néven született, Rómában. A Mirabeau-híd című versét közöljük öt fordításban, az archív felvételen Apollinaire saját hangján is meghallgatható.
Öccsével és édesanyjával Monacóban éltek, tanult Cannes-ban és Nizzában is, utóbbiból a szóbeli érettségi elől meglépett. Volt újságíró, házitanító, Párizsban az avantgárd meghatározó alakja, 1916-ban katona, amikor fejsérülést szerzett, melyből két évvel későbbi haláláig sem épült fel teljesen. Spanyolnátha vitte el, 38 évesen.
Egyik legismertebb verse – A Mirabeau-híd – talán a legtöbbet fordított versek közé tartozik, az 1913-ban megjelent Szeszek című kötetéből való. Öt kiváló költő/műfordító tolmácsolásában olvashatjuk:
A MIRABEAU-HÍD
A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
S szerelmeink
Mért kell gondolnom arra
Hogy az öröm nem jöhet csak a jajra
Óra verj az éjszakában
Megy az idő én megálltam
Maradjunk szemközt kéz a kézbe zárva
Míg fut örök
Szemektől elcsigázva
Karunk hídja alatt a Szajna árja
Óra verj az éjszakában
Megy az idő én megálltam
Fut a szerelem akár ez a gyors hab
A szerelem
Az élet vánszorog csak
És a Reményben mily sok az erőszak
Óra verj az éjszakában
Megy az idő én megálltam
Tűnnek a napok a hetek suhanva
Vissza se tér
Múlt és szerelem habja
A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
Óra verj az éjszakában
Megy az idő én megálltam
(Eörsi István fordítása)
A MIRABEAU-HÍD
Fut a Mirabeau-híd alatt a Szajna
S szerelmeink
Mért jut eszembe az ma
Nem jött öröm nekünk csak jajra-bajra
Jövel éjjel óra kondulj
Minden elfut Minden elmúl
Nézzünk még össze kéz-kézben ahogy kell
Míg karjaink
Hídja alatt közönnyel
Szalad a víz a kínnal és a könnyel
Jövel éjjel óra kondulj
Minden elmegy Minden elmúl
Szalad a szerelem mint lent a gyors hab
A szerelem
Az életünk beh lassabb
S a remény bennünk beh erőszakosabb
Jövel éjjel óra kondulj
Minden elmegy Minden elmúl
Száll hét a hétre és száll nap a napra
Nincs mi időt
S szerelmet visszahozna
Fut a Mirabeau-híd alatt a Szajna
Jövel éjjel óra kondulj
Minden elmegy Minden elmúl
(Illyés Gyula fordítása)
A MIRABEAU-HÍD
Fut a Mirabeau-híd alatt a Szajna
S a szerelem
Mi zúgja, mi sugallja
Hogy minden kéjnek fájdalom az anyja
Csak szállj le éj az óra üt
Csak szállj idő én várok itt
Farkasszemet hadd nézünk kéz a kézben
Kulcsolt kezünk
Hídja alatt az éjben
Örök hullámok árja foly sötéten
Csak szállj le éj az óra üt
Csak szállj idő én várok itt
Fut meg nem áll fut mint az ár a mélynek
A szerelem
De lassú is az élet
És a Remény de éget ó de éget
Csak szállj le éj az óra üt
Csak szállj idő én várok itt
Napok hetek zuhognak tovafolyva
Nem kél a múlt
S a szerelem se újra
Fut a Mirabeau-híd alatt a Szajna
Csak szállj le éj az óra üt
Csak szállj idő én várok itt
(Mészöly Dezső fordítása)
A MIRABEAU-HÍD
A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
S szerelmeink
Emlékük mit akar ma
Az öröm nem jött soha csak a jajra
Jöjj éj verj óra lassan
Az idő megy én maradtam
Ne mozdulj szemközt kéz a kézbe várj csak
Míg a karunk
Hídja alatt a fáradt
Örök tekintet habverése árad
Jöjj éj verj óra lassan
Az idő megy én maradtam
Fut a szerelem mint vize a mélynek
Fut el a vágy
Milyen lassú az élet
S milyen hevesen kínoz a remény meg
Jöjj éj verj óra lassan
Az idő megy én maradtam
Tűnnek a hetek tűnik a nap a napra
Vissza se múlt
Nem tér se csók az ajkra
A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
Jöjj éj verj óra lassan
Az idő megy én maradtam
(Rónay György fordítása)
A MIRABEAU-HÍD
A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
S szerelmeink
Emléke mért zavar ma
Mi volt az öröm ráadás a jajra
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
Kéz kézben nézz szemembe s közbe tudnám
Hogy karjaink
Hídja alatt a hullám
Fut az örök tekinteteket unván
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
Mint ez a víz elfolyó messzeség lett
A szerelem
Milyen lassú az élet
S milyen erőszakosak a remények
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
Jön napra nap új év válik tavalyra
Nincs ami a
Szerelmet visszacsalja
A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
(Vas István fordítása)
Forrás: MEK
GITTEGYLET 
Le pont Mirabeau
Sous le pont Mirabeau coule la Seine
Et nos amours
Faut-il qu’il m’en souvienne
La joie venait toujours après la peine
Vienne la nuit sonne l’heure
Les jours s’en vont je demeure
Les mains dans les mains restons face à face
Tandis que sous
Le pont de nos bras passe
Des éternels regards l’onde si lasse
Vienne la nuit sonne l’heure
Les jours s’en vont je demeure
L’amour s’en va comme cette eau courante
L’amour s’en va
Comme la vie est lente
Et comme l’Espérance est violente
Vienne la nuit sonne l’heure
Les jours s’en vont je demeure
Passent les jours et passent les semaines
Ni temps passé
Ni les amours reviennent
Sous le pont Mirabeau coule la Seine
Vienne la nuit sonne l’heure
Les jours s’en vont je demeure
KedvelésKedvelés
Mirabeau-híd alatt folyik át a Szajna
Szerelmeinkre
Miért emlékeztem volna
Öröm jött később úgyis bújainkra
Szemben egymással s kezünk a másiknak ikre
Karjaink hídja alatt
Remeg a víz unalmas tükre
Végnélküli bámulat emlékeinkre
A szerelem tűnik, ahogy folyik ez a folyó
A szerelem tűnik
Az élet lassan múló
A Reménység pedig oly’ kiábrándító
Múlnak a napok és múlnak az hetek
Nem jön vissza sem mult
Hátmég a szerelmek
A Mirabeau-híd alatt folyik át a Szajna
(Havas Kálmán fordítása)
KedvelésKedvelik 1 személy
Mirabeau-híd… foly a Szajna alant
mért is ne szóljon róla a lant
Búra öröm örökifjú kaland
Kéz a kézben álljunk szembe már
míg a karunk
hídja alatt csak egyre jár
végtelen sok pillanatból az ár
Napokra hetekre hull hull a hant
mert sem a múlt
nem jön vissza sem a kaland
A híd alatt csak foly a Szajna alant
(Kemény Ferenc fordítása)
KedvelésKedvelik 1 személy