Disney álomvilága és Banksy katasztrófaparkja

Augusztus 20-án leplezték le Banksy-féle „vidámparkot”, Dismalandet. A híresen rejtélyes street-art művészhez méltón teljes titoktartás övezte a projektet. Ötven kortárs művész alkotásaiból áll a tematikus park, bizarr ötletek tárháza közúti balesetben kimúlt Hamupipőkétől menekülteket szállító hajókig és természetesen ott van az elmaradhatatlan Disney-kastély is, kicsit másképp. Persze máris itt vannak a kritika kritikái.

(Dismaland. Fotó: Christopher Jobson)
Dismaland (Fotó: Christopher Jobson)

Banksy-ék pár napja robbantották fel a brit sajtót az elképesztő leleplezéssel, mára a magyar internet is tele van a Dismalandről szóló hírekkel. Nem csoda, óriási vállalkozás, nagy meglepetés, az üzenete pedig egyértelmű, jól megfogalmazott – akárcsak Banksy street-art munkái.

Banksy street art - Dismaland (Fotó: Christopher Jobson)
Banksy street art – Dismaland (Fotó: Christopher Jobson)

Dismaland a hamis, túláradó vidámság, az esztelen fogyasztás leggiccsesebb jelképévé vált Disney-univerzumot használja fel, hogy rámutasson a világunk szörnyűségeire. Hollywood szereti Walt Disney-t romolhatatlan gyermeki lelkülettel megáldott tehetségként felmutatni, aki (nem) mellesleg, kiváló üzletember volt.

Walt és Roy O. Disney, feleségeikkel, jobb szélen édesanyjuk, az első Disneyland megnyitásakor, 1955-ben
Walt és Roy O. Disney és feleségeik, jobb szélen édesanyjuk, az első Disneyland megnyitásakor, 1955-ben. Anaheim, Kalifornia

Az „egérre épült birodalom”, a felhőtlen kikapcsolódást árulta, megelevenített, kézzel foghatóvá, valóságosan bejárhatóvá tett egy mesevilágot anélkül, hogy rákérdezett vagy rámutatott volna a mese lényegére. Az 1950-60-as évek Amerikája abszolút vevő volt a túlzásokra (gondoljunk az autóikra vagy a pin up lányaikra), és a rózsaszín életérzésért cserébe bármilyen hazugságra.

Az első Disneyland megnyitója, 1955
Az első Disneyland megnyitója, 1955

A meséről mindenkinek a fantázia birodalma jut eszébe, a végtelen képzelet földje, a gyermekkor csodálatos képzelőereje, ehhez képest Disneyland, vajon mi? Leginkább egy felnőtt polírozott rajzfilmvilága, sok műanyaggal és óriás törpékkel.

Disneyland, 1961
Disneyland, 1961

Generációk nőttek fel Disney filmjein, amik kétségtelenül ügyesen ötvözték a klasszikus meseelemeket a fogyasztói igényekkel és mindig bízni lehetett a happy endben, Hollywood legnagyobb találmányában. Sokat segítettek abban, hogy nemzedékről nemzedékre jobban szeressünk álomvilágban élni és egyre kevésbé vegyük észre a giccset. Disneyland az első perctől tömegeket vonzott és rengeteg embernek adott munkát, ahogy ezen az 1960-as években, a színfalak mögött készült képen látható:

Hófehérke a menzán
Hófehérke a menzán

Természetesen már megjelentek a Dismalanddel kapcsolatos kritikák: közhelyes, ugyanolyan fantáziátlan, mint az, amit gúnyol stb., de azt hiszem, érdemes kicsit részletesebben szemügyre venni a képet. Legyen még egy értelmezés a sok közül, amiből mindenki kiválaszthatja a számára leginkább elfogadhatót. Erre teszek a alábbiakban kísérletet.

disneyiland-dismaland

Korunk egyik legnagyobb hatású művészeti ága a street-art, ez a műfaj tudja elérni (úgy, ahogy) azt az ingerküszöböt, ami az információs társadalomban ahhoz kell, hogy valami szélesebb körű figyelmet kapjon.

A művészet minden korban a sémákon kívüli gondolkodás, vagy maga a gondolkodás (rácsodálkozás, újragondolás) katalizátora és mint ilyen, nem engedheti meg, hogy galériák falai közé zárják. Természetesen szükség van a hagyományos helyszínekre, fórumokra, ugyanakkor ki is kell onnan lépnie. Gondolkodtatni (vagy szórakoztatni, meghökkenteni stb.) nem azokat az embereket kell (csak), akik hajlandóak időt és pénzt szánni egy kiállítás megtekintésére, ma oda kell dugni az orrok, lábak, szemek elé az alkotásokat, az utca művészei pedig pont ezt teszik.

Dismaland (fotó: Christopher Jobson)
Dismaland (fotó: Christopher Jobson)

Banksy és csapata a legjobban döntött, amikor a kemény társadalomkritikát egy ikonná merevedett álomgyárral szemben fogalmazta meg. A jelenkori művészetnek az az egyik leghatékonyabb lehetősége, ha törpeként az óriás vállára állva hallatja a hangját.

Disneyland, a King Arthur körhinta
Disneyland, a King Arthur körhinta

A teljes elhülyülés ellenszere nem egyetlen anti-Disneyland, de számomra kétségtelen, hogy a másképp gondolkodó emberek, az alkotók, művészek tehetnek a legtöbbet azért, hogy minél többen próbálják meg felfogni az őket körülvevő világot a maga valóságában (szépségeivel, katasztrófáival, első látásra egyszerűnek tűnő, mégis megoldatlan helyzeteivel), kizökkentsék a negédesség végtelen, kritikátlan elfogadásából és nem utolsó sorban rámutassanak a személyes felelősségre.

Dismaland körhintája
Dismaland körhintája

Érdemes észrevennünk a párhuzamként is megálló ‘apró’ különbségeket. Amíg Disneyland egy álomgyáros figurájára épült – úgy is mint rajzfilmfigura és mint az ötletgazda Walt Disney figurája – addig Dismaland alkotói, ha nem is névtelenek, de jobbára arctalanok, nem önmagukat tették meg portékává.

Disneyland nem vár tőled semmit, csak a pénzedet, cserébe teljes agymosást ad. Dismaland 3 angol fontért cserébe szintén nem vár tőled semmit, rád bízza, mihez kezdesz az élménnyel.

Disneyland célközönsége a mindenkori középosztály és az attól felfelé elhelyezkedő család, azon belül is elsősorban a gyerekek (eredetileg főleg a fehérek, természetesen ma már igen PC-vé vált a birodalom), Dismalandé: mindenki.

Hogy végül is, mit tartunk bizarrnak: ebben a Dismaland-videóban vagy az alatta látható képeken szereplőket, mindenki döntse el maga – örülünk, ha meg is osztja velünk a cikk alatt, kommentként.

Disneyland napjainkban
Disneyland napjainkban
A Mickey Mouse Club találkozója az 1930-as években
A Mickey Mouse Club találkozója az 1930-as években

Legyél te is street-artist, várjuk a kátyúkból készült alkotások fotóit! Részletek ebben a cikkben »

Reklámok

Disney álomvilága és Banksy katasztrófaparkja” bejegyzéshez ozzászólás

Tedd hozzá a magadét! Csak az első kommentnél van moderáció, azután szabad a pálya:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s