Festményeink: Szerelmesek találkozása (Csontváry Kosztka Tivadar, 1902 körül)

„… a festmény nem csupán a Csontváry életmű, de az egész 20. századi magyar festészet egyik legtalányosabb alkotása.”

(Molnos Péter és Kieselbach Tamás)


Igazán izgalmas festményről van szó, hiszen amellett, hogy a talányos jelző valóban kifejezetten jól összefoglalja a jellegét, de annak a története is, ahogyan a közönség elé került, beleillik egy kalandfilmbe. Ezenkívül pedig a szerelem a fő témája, és hát az emberi létben talán nincs is ennél talányosabb élmény…

cs02A művészettörténészek és más szakmabeliek ugyan ismerték a festményt, de nagyon sokáig elveszettnek hitték. Pontosabban nem a festményt ismerték, hanem annak csupán egy 1931-ben megjelent monográfia oldalain látható részletét, és azt is csak fekete-fehér reprodukcióként.

Majd egyszer csak a család, akinek tulajdonában volt, 2006-ban megkereste Kieselbach Tamást, hogy értékesítse a festményt anélkül, hogy felfedné kilétüket. Még ugyanabban az évben a Vígszínház épületében rendezett és nyolcszáz főt vonzó aukción a Csontváry-kép elkelt 230 millió forintért, ami a mai napig rekordnak számít a magyar aukciós piacon. 2012 tavaszán más értékes festményekkel együtt ellopták új tulajdonosa otthonából, de – mivel addigra már híres lett – a tolvajok nem tudtak túladni rajta, és a rendőrség megtalálta a sértetlen művet. Ugyanabban az évben kiállították Pécsett a többi Csontváry festmény mellett, így végre a nagyközönség is láthatta.

Csontváry_Szerelmesek_találkozása
Csontváry Kosztka Tivadar: Szerelmesek találkozása
timthumb
Isadora Duncan

A Szerelemesek találkozása abban a korszakban készült, ami éppen lezárja Csontváry stíluskereső időszakát, és már az érett korszak kezdetét jelenti művészetében. Egyesek szerint összefügghet egy ismeretlen szerelemmel, ami nagy hatást gyakorolt a festő belső világára, és tulajdonképpen ez (is) lenne az egyik oka annak, hogy stílusa immár kiteljesül. Nyomós érvként ilyenkor fel szokták hozni, hogy a férfi a képen Csontváry vonásait hordozza. Mi több, létezik egy komoly tanulmány, mely szerint a nőalak Isadora Duncan, a 20. század elején nagyon híres és rendkívüli személyiséggel bíró táncosnő, aki Budapesten is megfordult.

Molnos Péter művészettörténész szerint tagadhatatlan a festmény személyes jellege: „nem más, mint képpé szublimált önvallomás”. Ugyanakkor szintén az ő analízise mutat rá, hogy ennél sokkal több is rejlik benne: „Egy olyan ihletett pillanat formálódik benne jelképpé, mely a régi és az új, a múlt és a jövő között feszül, de megjelenik benne az élet teljessége, a megtalált harmónia időtlensége.

00032A kép talányossága a többsíkú motívumok és szimbólumok sokaságából adódik, melyek lehetővé tesznek akár párhuzamos interpretációkat is.

Egyfelől megjelennek a festményen az emberiség ősi jelképei, mint például az életfa, vagy a fellobbanó szerelem utalásaként értelmezhető misztikus fény. A folyó szintén köthető az érzelmek áradásához, vagy lehet az élet forrása, a megújulást pedig a virágba és gyümölcsbe borult fák jelképezik, de azt is jegyezzük meg, hogy az almafa bibliai szimbólum. A nő és a férfi jelenléte önmagában értelmezhető archetípusos ellenpárként – írja Molnos Péter – ugyanúgy, mint a fény és sötétség. Ezt megerősítené a férfi mögött látható impozáns hegytömeg, mely a maszkulin erőket szimbolizálhatja, női megfelelője pedig a túloldalon megjelenő csipkés, színes gerinc lenne.

A Szerelmesek találkozása több szempontból is kuriózumnak számít a Csontváry-életműben. Ha például a táj ábrázolása a festő más alkotásain is megtalálható motívumokból épül fel (íves part, vad hegyek, élénk színek), vagy ha a kék ruhás női alakot egyes művészettörténészek felfedezni vélik a Hídon átvonuló társaság című festményen is, ugyanakkor az álmatag puttó és a rejtelmes kerék egyedülálló motívumok Csontvárynál. Továbbá ez egyike azon kevés képeinek, amelyeken megjelennek az érzelmek: „A szerelem dicsőítése, az új életet szülő érzelem felmagasztalása sugárzik transzcendens fényben ragyogó felületéről.”

csontvary_kosztka_tivadar-hidon_atvonulo_tarsasag-22_140
Csontváry Kosztka Tivadar: Hídon átvonuló társaság

Talány, kaland, misztikum és szerelem… Mi kell még, hogy megszeressünk egy festményt?! 🙂

„[Csontváry alkotásai] a művészet egész történetének … máig legmagasabb csúcsaival vannak egy magasságban , s aki alkotta őket, nemcsak nagy nemzeti vagy századi, hanem világtörténeti jelenség.”
(Fülep Lajos)

 

Források:

Molnos Péter és Kieselbach Tamás: Csontváry, szerelem. Budapest, 2006, Kieselbach galéria
http://www.kieselbach.hu/
http://index.hu/kultur/
http://www.artmagazin.hu/
http://www.csontvary.com/
http://hvg.hu/kultura/


Tarts velünk a Facebookon! »

Reklámok

Festményeink: Szerelmesek találkozása (Csontváry Kosztka Tivadar, 1902 körül)” bejegyzéshez egy hozzászólás

Tedd hozzá a magadét! Csak az első kommentnél van moderáció, azután szabad a pálya:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s