Nem, nem őrültem meg egészen, és nem is varázsolt belőlem vérszomjas némbert a január, habár… na nem, egyszerűen csak kedvemre volt Kajuk Gyula: Nem ölök többé a kedvedért című kriminek álcázott kalandregénye.
A szerző eddigi írásai más műfajban születtek, eddig négy verseskötete (Holdfia Sámán és a hegyek Úrnője, Őszi kék, Lélek és test, illetve Rozsadövezet), és három novelláskötete jelent meg, de ez a kalandkrimi is jól áll neki.
Kajuk Gyula lírikus énje mellett a novelláiban eddig egy kedves, kissé szórakozott, de marha nagy szívvel megáldott elbeszélő ént ismerhettünk meg, aki legszívesebben a keblére ölelné az egész világot, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor legalább a női felét. Én annak idején nagy élvezettel olvastam a profi szakácsokat (de az én szakácstudományomat egészen biztosan) meghazudtoló főzős novellákat, mert a kissé moralizáló történetek mellé mindig egy, olykor több, nagyon korrekt receptet is kaptam jutalmul.
A Nem ölök többé a kedvedért a szerző fordulatos cselekményszövési technikáját dicséri. A meglehetősen sok szálon futó történet helyszínéül az Egyesült Államokat választja az író, a szakmájától és családi kötelékeitől egyszerre szabadulni akaró főszereplő, Aiko pedig, ahogyan arra a neve is utal, japán családból származik. Tulajdonképpen innen indul a történet, melyben a fiatal anime-sztárra emlékeztető nő, leginkább menekül az őt üldöző jakuza család bosszúja elől, melynek vezetője, hogy hogy nem, saját nagyapja.
Érdekes, sokféle történet elemeit vegyítő regényt vehetünk a kezünkbe, ha úgy döntünk elolvassuk Aiko történetét. Hol krimire, hol egzotikus tájakon játszódó kalandregényre, hol kémtörténetre emlékeztetheti az olvasót a két részből álló kötet, és hogy ne múljon el nyomtalanul a szerző szeretett hobbijának a nyoma a lapokról, a szereplők olykor vad főzésbe fognak. De nem csak úgy mellékesen, nem csak összedobnak egy fonnyadt kis cézár salátát, hanem inkább leásnak egy gödörbe egy egész előző nap lőtt vaddisznót. És mire a történet szálai összefonódnak és kioldódnak, a vacsora is elkészül.
A kalandregény vége, ahogyan azt a műfajtól már megszoktuk, mindig biztató, de az összes szálat már csak azért sem érdemes elvarrni, mert Nomura ugyan meghal a történet végén, de mi egy kicsit bizakodunk, hátha Aiko mégsem hagy fel teljesen a szakmával, és lesz egy harmadik rész, amiben… hát nem tudom, amiben majd megint történik valami izgalmas és meglepő dolog.
Bár a kötetnek jót tett volna egy lelkiismeretes olvasószerkesztő, aki kigyomlál egy-két ismétlődő fordulatot, és helyreigazít néhány mondatot, nekem ennek ellenére is jó és érdekes olvasmányélmény maradt ez a könyv. Arról nem is beszélve, hogy egyszer szívesen megkóstolnék egy gödörben sült vadmalacot Hawaii-n.
Könyvadatok:
- Kajuk Gyula: Nem ölök többé a kedvedért
- Underground Kiadó
- Budapest, 2014
- 386 oldal
- ISBN: 9789638923936
Ha netán Lanai szigetén jársz, szívesen vendégül látlak egy hagyományos malac sültre, igazi, helyben termesztett ananász és édesgyökér körettel.
Ha lehet, hozz magaddal egy embert (aki kiássa a gödröt!)
KedvelésKedvelés
Köszönöm. Ha arra járok, élek a meghívással. 🙂
KedvelésKedvelés