Kutatási napló – András László: Egy medvekutató feljegyzései

andraslaszlo (forrás www.moly.hu)Gyengém a kutatás, és szívemnek közepe a tapasztalati úton bizonyított teória. Izabella vagyok, természettudomány-függő. Igen, nem tagadom, nagy kedvem lelem a hímek és a nőstények megfigyelésében, még akkor is, ha a hímek és a nőstények saját fajom tagjai. Homo sapiens sapiens – a Föld legkülönösebb, legvonzóbb, egyben legostobább faja. A tanulmányok kifogyhatatlan alanya és állítmánya.

Amikor András László regényét olvasni kezdetem, majdnem megijedtem. Egy pillanatig azt hittem, palira vettek, becsaptak, ő is bolond, jaj, egy másik, csak éppen közép-európai Doppler, aki megunva az életét (vagy a nincséletét) bemenekül az erdőbe, aki véletlenségből (vagy jobb híján) nem egy félnótás rénszarvassal áll össze, hanem medvékkel. Már éppen sírva akartam fakadni, hiszen az írásban láttam a lehetőséget, a jó lehetőségét, amikor kiderült, hogy hálistennek ez se nem egy másik Doppler, se nem egy effektus, hanem egy medvekutató. Mindjárt más.

A regény, mert most minek hívjuk tényleg, lírai epika, akciószöveg, szomorú szavak játéka, megfigyelési jegyzőkönyv, mindegy, nem, szóval a regény jó. Ez nem egy irodalomkritikai hozzáállás, tudom, de hát azt az irodalmárokon kívül egyébként mindenki tudja, hogy háromféle regény van: a jó, a rossz és amit magyarázni kell. Utóbbiról sosem derül ki pontosan, jó-e vagy rossz, de ez nem fontos, a tanulmánykötetek szerzőinek is élni kell valamiből.

Az Egy medvekutató feljegyzései amolyan szívvel-lélekkel, katasztrófákkal és kétségbeesésekkel írt szöveg, melyben a természettudóswannabe-író-elbeszélő önmagát teszi a vizsgálat tárgyává. Mi, (önjelölt) természettudósok persze pontosan tudjuk és értjük, micsoda megbocsáthatatlan hiba ez, mert az hagyján, hogy Schrödinger óta macska a jelünk az oviban (vagy nem), de azt is nagyon nehéz megmondani, hogy ma például életben maradunk-e vagy sem. Így van ezzel persze az elbeszélő, Oneofus is, nagyon nehezen tudja megkülönböztetni életet és halált, szabad és ünnepnapot, szerelmet és szenvedést. No de ez a homo sapiens legnagyobb problémája mióta feltalálta a filozófiát, és ezt pontosan és szépen olvassa le (vagy fel) ez a regény is. Szerintem ez a szöveg egyébként ettől jó. Hogy vagy nem tudjuk kiről szól, de akkor tudjuk, hogy ez az élet, vagy tudjuk, hogy kiről, csak akkor meg nem tudjuk, hogy mi a fene ez az egész.

Férfikönyv különben, de őszintén remélem, hogy sok nő olvassa, mert azt mégiscsak fontos tudni, hogy egyrészt mikor van vége, másrészt hogy amikor elkezdődik valami, az még nem is biztos, hogy valaminek az eleje.

Akkor van vége, amikor vége van. És nem akkor van vége, amikor befejeződik, mert ha vége van, akkor még folytatódhat ugyan, de ez nem jelent semmit. És nem akkor van vége, amikor másutt (máskor, mással etc.) basznak, hanem amikor vége van. És nem akkor van vége, amikor észreveszik, hanem amikor vége van, és nem is akkor, mikor kimondják, vagy kigondolják, vagy elhiszik, vagy meglátják, hanem amikor vége van. És nem akkor, amikor valami új elkezdődik, mert attól, hogy vége van, még nem kezdődik el semmi sem. Vége nem akkor van, amikor szakítanak, otthagynak, összevesznek, elmennek, lelépnek, kirúgnak, kiugranak. Akkor van vége, amikor vége van.
Amikor vége van, akkor van vége. Nem akkor van vége, amikor már nincs értelme, mert amikor már nincs értelme, akkor még lehet nagyon sokáig és nagyon rosszul. Nem akkor van vége, amikor befejeződik, mert lehet, hogy mikor befejeződik, még egyáltalán nincs vége. Nem akkor van vége, amikor véget akarnak vetni, mert amikor véget akarnak vetni, akkor még javában tart. Nem akkor van vége, amikor valami új elkezdődik. Attól, hogy valami új elkezdődik, még nem lesz vége, mert talán éppen ahhoz kell a valami újnak elkezdődnie, hogy ne legyen vége. Nem akkor van vége, amikor minden érv amellett szól, hogy vége van, és nem akkor, amikor ezeket az érveket fel is sorakoztatják. Akkor van vége, amikor vége van.

András László: Egy medvekutató feljegyzései  213-214.o.

Őszinteségében is bonyolult, egyszerűségében is sokrétű, igazi szeretni, birtokolni és olvasni való kötet.

  • András László: Egy medvekutató feljegyzései
  • Nyitott Könyvműhely
  • Budapest, 2010
  • 230 oldal
  •  ISBN: 9789633100158
  • a könyvről a Molyon
Advertisements

Tedd hozzá a magadét! Csak az első kommentnél van moderáció, azután szabad a pálya:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s