A pulóverekről

2939636143_dc78412b90_n

Narancssárga volt, pamut és túl nagy rám. A nyaka talán kerek. Esetleg az a fajta szűk V-kivágású, amiben a vé már születésekor funkcióját veszíti.

Az ujját fel kellett tűrni, kettőt, talán hármat is, de hát magas volt, nagyon magas, és izmos is, volt benne valami állatszerűen egyszerű: kalória, mozgás, fáradtság, alvás. A szép emberek egyszerű élete. Egy órája ültem a fotelben és néztem, ahogy alszik. Nagyon hosszú láb, nagyon csontos térd, hibátlanul izmos hasfal. Szőke. Szőke?! Nem is az esetem.

A pulóver nekem combközépig ért, még a kabátomból is kilógott, de amikor felvettem, ez nem tűnt fel. Reggel volt, fáztam, az esti kivágott felső meg nemigen illett volna a keleti vallások kurzusreggeléhez.

Ő adta rám reggel, indulás előtt, olyan gyengéd, de semmitmondó mozdulattal, mint amikor az ember egy átvirrasztott éjszaka után a gyerekét öltözteti. Aztán visszafeküdt aludni.

Ha jól emlékszem, Ré istennél tartottunk, amikor a pulóverből egészen váratlanul felkúszott az izzadt férfitest illata. Ugyanaz a vonzó keverék, a tesztoszteroné és az izzadtságé, mint amit a vonaton éreztem néhány héttel korábban. Egy szavát sem értettem, de annyira gesztikulált és magyarázott, hogy kivettem a fülemből a fülhallgatót. Mondtam neki, hogy akkor tessék csak, mondja, amit akar, de erre meg elnevette magát. Szóhoz sem jutott, annyira nevetett, én meg  leszálltam. Sosem tetszettek a túlmozgásos, szőke fiúk.

Délután futottunk össze a postánál, a sarkon. Kicsit bizonytalannak tűnt, talán neki sem voltak esetei soha a nagyszájú, szőke lányok, nem tudom. Aztán valahogy feltűnt neki a pulóver, és magához ölelt, de már nem azzal a semmitmondó mozdulattal, mint reggel, hanem a megbonthatatlan összetartozáséval.

Attól kezdve minden reggel mellette ébredtem, bár erre nem volt semmiféle logikus magyarázat. A pulóvert egy hónapig hordtam, de hiába mostam ki, az illata mindig benne maradt. Mielőtt utolsó reggel kivitt a vasútállomásra, levettem magamról, és összehajtogatva a polcára tettem.

Szerette volna, ha megtartom, de nem lehetett. Túl nagy volt rám.

Tedd hozzá a magadét! Csak az első kommentnél van moderáció, azután szabad a pálya:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.