70 éve halt meg Móricz Zsigmond

Móricz és első felesége, Janka
Móricz és első felesége, Janka

Móricz Zsigmond [1879-1942] realista / népi íróként lett ismert, sikeres – és a hölgyek is igencsak kedvelték.

Annyira, hogy például amikor megismerkedett Simonyi Mária színésznővel, akkori felesége, Holics Eugénia – kit Jankának becézett – olyan féltékeny lett, hogy öngyilkosságba menekült.

Janka 1925-ben halt meg, az író pedig egy év múlva már Simonyi férje volt. Közben azért megkérte Magoss Olga kezét is, de ő nemet mondott.

Móricz Zsigmond igazi földműves paraszt családból származott, a Nógrád megyei Csécsén született. Az élet persze itt sem volt olyan idilli, mint gondolnánk, Zsigmond kilenc testvére közül kettő meghalt: egyikük “elsorvadt”, tejhiány miatt, másikuknak a ruháját gyújtotta fel egy szomszéd kisfiú, s elégett.

Apja (Móricz Bálint) módos gazda volt, és vállalkozó szellem – sajnos éppen ezzel vitte csődbe a családot, a szerencse ugyanis nem szegődött mellé. A hitelre vett cséplőgépe felrobbant, a jég pedig tönkretette a vízimalmát. Kemény fickó volt azonban az öreg. A család Prügyre költözött, és ő olyan kitartóan dolgozott napszámosként, hogy mind a hét gyermekét taníttatni tudta.

Zsigmond tanult Debrecenben, Sárospatakon, Kisújszálláson (itt érettségizett), majd Pesten bölcsész hallgató lett, de nem volt rá jellemző, hogy mindenáron befejezze az iskoláit, úgyhogy diploma végül nem került a zsebébe.

Móricz Zsigmond ifjúkori fotója (részlet a Móricz Zsigmond c. diafilmből)

Négyesy László stílusgyakorlatain azonban megismerkedett többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Tóth Árpáddal, Juhász Gyulával. Nem lehet azt mondani, hogy rossz társaságba került volna.

1903-tól az Újság gyermekrovatának dolgozott, gyűjtött népdalokat, megírta a Kállay kettős szövegét, és 1905-ben feleségül vette Jankát, a tanítónőt.

Az áttörés 1908-ban, a Nyugatnál történt. Megjelent a Hét krajcár című novellája, ami azonnali hírnevet hozott.

A lapot később (1929-33-ig) szerkesztette is Babitscsal, de nehezen tudták összeegyeztetni a szerkesztői szempontjaikat, így Móricz inkább a Kelet Népe folyóirat szerkesztője lett.

Ady Endre: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz (részlet innen)

Szerelmetes barát, zömök Móricz Zsigmond,
Tudod jól, hogy polyva, az ember amit mond.
Ezért is jövök most hozzád kényes verssel:
Én-fajta versekben az ember nem kertel.
Jövök hozzád versben, betegségben, búban,
Jól kezdett s elromlott, dicső háborúban,
Jövök egy kis, kopott, szép, tavaszi Éggel,
Egy kis megszólással, egy kis irigységgel.

Simonyi Máriával

Móricz pályája felfelé ívelt, gyermekei születtek Jankától (Virág, Gyöngyi, Lili), de bekövetkezett a tragédia:

Janka nem bírt a féltékenységével, öngyilkos lett.

Zsigmondot ugyan emésztette a bánat, egy kis időre vissza is vonult leányfalui házába, de gondolt egy merészet és megkérte Magoss Olga kezét, így:

Úgy tűnik előttem, hogy nőben senkivel sem találkoztam, aki annyi bájjal, szellemességgel, nem kicsattanó sziporkákkal, hanem a tökéletes Juluka nyugodt lelkiségével áll szemben velem. Azon felül olyan társadalmi osztályt képvisel, amelyet nagyon szeretnék megismerni, de nincs rá módom. A dzsentry nyílna meg segítségével előttem. Ezzel a kormányzó rétegbe nézhetnék bele. (részlet Móricz Zsigmond és Magoss Olga levelezéséből, Püski Kiadó, 1995)

Talán érthető, hogy Olga miért nem fogadta el a lánykérést.

Csibe

Simonyi Mária színésznő viszont igent mondott. Móricz színpadi darabjai közül az Úri muriban Mária játszotta Rédey Eszter szerepét.

Házasságuk 1937-ig tartott, Móricz ’36-ban ismerte meg ugyanis a legtöbbet emlegetett, legnagyobb mítosszal övezett kapcsolatát, Littkey (Litkei) Erzsébetet, azaz Csibét, akit lányává fogadott.

Csibéről mintázta egyik legnagyobb alkotásának, az Árvácskának fő alakját, de a proletár-romantika megbicsaklik, ahogy Hamar Péter: Móricz Zsigmond utolsó szerelme című könyvéből is  kiderül: mindketten imázst építettek; Móricz a saját hírnevét féltve csakis fogadott gyermekként vállalta fel a nyilvánosság előtt, Erzsike pedig önmagát sokkal érdekesebbnek igyekezett mutatni, mint amilyen valójában volt.

Kettejük viszonyának máig vannak homályos részletei, az azonban Móricz naplójából egyértelműen kiderül, hogy Csibe egyáltalán nem csak írói modellje és fogadott lánya volt.

Móricz és Csibe

Móricz Zsigmond 1942-ben hunyt el, agyvérzésben. A történet úgy szól, hogy Gyöngyi lánya telefonon értesítette arról, hogy gyermeke született, efölött érzett örömében annyira felizgatta magát, hogy azonnal agyvérzést kapott, s pár nap múlva (szeptember 5-én) kórházban meghalt.

Spiró György: Móricz Zsigmondról (részlet)

Pokolian nagy író volt, s bődületes erejét csak Balzacéhoz hasonlíthatom. Nem fogadják be a világon? Elavult volna? Mihez képest? A civilizált felszínességbe nem fér bele, persze. Ám engedje meg a világ, hogy szánjam, amiért Móriczról nem vesz tudomást.

Reklámok

Tedd hozzá a magadét! Csak az első kommentnél van moderáció, azután szabad a pálya:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s