Magyarpolány: kálvária és passió

Magyarpolány körülbelül 1200 fős lakosú falu, Ajkától 9 km-re, a Bakony Dél-Nyugati lejtőin. Festői, dimbes-dombos vidéken.

A falu a Kálváriáról nézve.

Két nevezetessége a későbarokk kálvária és a Polányi Passió, amit pünkösdkor adnak elő.

Forrás: http://www.somloi.hu

A kálvária 1770 körül készült és  öt stációból áll.

Fazsindellyel fedett, félköríves belsejű házikókban láthatóak a sváb Listner fivérek alkotásai.

Szépen felújított, közel életnagyságú, festett fa szobrok.

Bájosan naiv stílusban,  mindenki számára átélhetően jelenítik meg Krisztus szenvedéseit.

Óriás Krisztus,  gonosz kínzókkal.

Nagyon barokk.

Amikor felszögezik a keresztre, akkor meg kisebb, mint a többiek.

A Kálvária domb tetején neogótikus kápolna áll, melyet 1910-ben, Wéber, zirci kőműves mester épített. Oldalában Szent-sír kápolna van, amelyben egy átlátszó függönnyel letakart, koporsóban fekvő Jézus szobor látható.

Magyarpolány újabb keletű, nevezetes hagyománya a Pünkösdkor és az azt követő két hétvégén játszott Polányi Passió, amit a Templom téren, a Kálvária domb aljában adnak elő nagyrészt a falu lakói.

Forrás: http://www.somloi.hu

„A Jézus földi életének utolsó szakaszát elbeszélő passiót az ezredfordulón vitték színre először a Tömöry Péter rendező és Bakos Árpád zeneszerző által készített, ma is játszott változatban. Mára ízig-vérig polányivá az előadás.”

(Forrás: http://www.utitarskartya.hu)

Győrffy Árpád ezt írta róla 2005-ben :

A mintegy 150 fős szereplőgárda jól belakta a helyet. Tömöry Péter és Szalai Katalin koreográfus irányításával nagyon jól kihasználták a kálváriadomb alsó részének minden apró hajlatát, az itt található fákat, feszületet, a stációk alsó teraszait, sőt még a nézők tribünje is szerepet kapott Pilátus középen elhelyezett erkélyével. Készített díszletek helyett a fények váltásával teremtettek új és új helyszíneket, és a fényerő szabályozásával segítették, hogy soha ne lássunk tébláboló alakot a színen, s a néző mindig tudja, éppen hol zajlanak az események. A különleges környezet látványát tovább erősítették Lőrincz Melinda jelmezeinek jól eltalált színei.

A társulat egyetlen igazi színész tagja, Keresztes János Jézus alakjának megformálása mellett nagyon jól vezette társait. Az önálló szerepet kapó polányiak már-már igazi színészként, jó mozgással, hanggal jelenítették meg a történet alakjait. A magyar népzenei elemeket, balkáni hangzásokat ötvöző zene, a Padragi Bányász Férfikórus éneke kiválóan szól.

A darabot jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki egy harsánykodás nélküli, lélekkel teli, szép előadást akar látni Jézusról és az emberekről.

(Forrás: http://www.somloi.hu)

Videó – részletek a 2010-es előadásból:

Reklámok

Tedd hozzá a magadét! Csak az első kommentnél van moderáció, azután szabad a pálya:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s