Iparművészet mindenkinek a Viktória és Albert Múzeumból

Művészet mindenkinek a címe a Viktória és Albert Múzeumot bemutató tárlatnak, amely az Iparművészeti Múzeumban látható szeptember 16-ig.

Albert hercegről azt kell tudni, hogy ő volt Viktória királynő férje. A művelt és hazájáért tenni vágyó férfiú ötlete volt az első világkiállítás, melyet 1851-ben rendeztek Londonban. A művészetek és a technika vívmányait és remekeit, az erre a rendezvényre készült Kristálypalotában mutatták be, melynek acélszerkezetes építési technológiája,mellékesen, forradalmasította az építészetet.

A kiállítást egy sor korabeli kép segít elképzelni, de két portré festményen a királyi pár is megjelenik, hogy az Iparművészeti Múzeum látogatója is szerezhessen valamilyen benyomást ennek a két embernek a személyiségéről.

A világkiállítás nagy anyagi hasznot hozott. A bevételből hatalmas területet vásároltak ahol elkezdődött egy múzeumváros építése. A cél a hazai ipar és művészetek fejlesztése volt egy olyan gyűjtemény létrehozásával, ami alkalmas arra, hogy a jövő tudósai, iparosai, művészei tanuljanak benne és belőle.
A gyűjtemények elhelyezésére szolgáló pompázatos épületeket is a kor legjobb művészei tervezték és díszítették. Volt itt tudományos kiállítás, botanikuskert, üvegház, képző- és iparművészeti bemutatók. A tudományos múzeumról is vannak képek, de itt a hangsúly a művészeteken van.

A kiállítás a terveket, majd az elkészült épületekről fotókat, rajzokat mutat be és egy filmet, mely az egész hatalmas mivoltát érzékelteti. És persze szemet gyönyörködtető, historikus, art and craft, szecessziós  és más stílusban készült bútorokat, porcelánokat, ötvösmunkákat, textileket…műtárgyakat.

A művésznövendékek képzésében akkoriban elengedhetetlennek tartották a másolást, ezért a világ jelentős műalkotásairól, melyeket nem tudott megszerezni a múzeum, gipszmásolatokat készíttettek. Ezekből is látható néhány. És egy igazi érdekesség, az a fügefalevél, amit akkor tettek a Dávid szobor másolatára, amikor a királynő és kísérete tekintette meg, hogy a hölgyeknek ne kelljen pirulniuk a szobor meztelensége miatt.


A Viktória és Albert Múzeumnak nemcsak a brit és európai, de a japán, kínai, indiai és iszlám művészetet bemutató része is jelentős. Ezeket is képviseli néhány tárgy.
Már a kiállítás elején szemünkbe tűnik, hogy ez egy élő és folyamatosan bővülő gyűjtemény, mert 21. századi tárgyakat is láthatunk.
Hogy mennyire komolyan gondolták a Művészet mindenkinek! cél elérését, arra jó példa, hogy a múzeumok a hét három napján ingyen voltak megtekinthetőek, hogy a legszegényebbek is bejuthassanak.

(A kiállításon a hőmérséklet 22 fok !)

Részletek az Iparművészeti Múzeum ismertetőjéből:

A kiállításon mintegy 350 tárgy szerepel, többségében a Victoria & Albert Museum gyűjteményéből. Az anyagot más, hasonló profilú múzeumoktól kölcsönzött tárgyak egészítik ki, és az Iparművészeti Múzeum több műtárgya is szerepel a tárlaton.

A londoni Victoria & Albert Museum megalapítására az 1851-es londoni világkiállítás sikere után, 1852-ben került sor, akkor még Museum of Manufactures néven. 1853-tól Museum of Ornamental Art néven, 1857-től pedig South Kensington Museum néven működött. Alapításánál Albert herceg játszott kezdeményező szerepet, új épületének emelése pedig Viktória királynőhöz köthető, aki 1899-ben rakta le annak alapkövét, ekkortól viseli a Victoria & Albert Museum nevet. Hatására Európa-szerte számos hasonlóan didaktikus szándékkal alapított iparművészeti múzeum jött létre, Edinburgh-ban (1854), Bécsben (1864), Berlinben (1868), Budapesten (1872), Brünnben (1873), Rómában (1874), Oslóban (1876), Zágrábban (1880) és Prágában (1885).

A kiállítás összesen 16 fejezetben mutatja be a múzeum és gyűjteményei történetét, a kiállítás alapításhoz vezető lépésektől kezdve egészen a legújabb kortárs gyűjtésig. Kiemelt hangsúlyt kap ezen belül a 19. század második felének gyűjteménytörténete.
Az első hat fejezet az alapítás előtörténetét tárgyalja, kiemelten az 1851-es londoni világkiállítást. A hetedik fejezet témája az új múzeum alapítása, majd a következő fejezetek az új múzeum gyűjteményezési és oktatási tevékenységét mutatják be, külön fejezeteket szentelve az iszlám és a keleti anyag gyűjtésének, illetve a kortárs tárgyak beszerzésének. A 15. fejezet európai kitekintést nyújt: a londoni példára létrejött európai múzeumalapítási hullámot két intézményen keresztül mutatja be a kiállítás; ezek a berlini Kunstgewerbemuseum és a budapesti Iparművészeti Múzeum. Az utolsó fejezet a Victoria & Albert Museum legújabb szerzeményeiből nyújt válogatást.

A kiállítás 2011 novemberétől 2012 áprilisáig a bonni Kunst- und Austellungshalle épületében volt látható, közvetlenül Bonnból érkezett Budapestre.

A képek forrása: http://www.imm.hu

A kiállítás blogja: victoriainbudapest.wordpress.com

Reklámok

Tedd hozzá a magadét! Csak az első kommentnél van moderáció, azután szabad a pálya:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s