James Joyce

Az nagy izé… Ulysses újrafordítva

Mindenki belebotlik, beleütközik, beleszalad valahol előbb-utóbb. Vagy tanulmányok, vagy kutatás, vagy sznobizmus. De nem mindenki olvassa végig. Én például elég hamar feladtam. Ahogy Garaczi mondja a Narancsban, még olyan is előfordul, hogy valaki úgy tesz, mintha olvasta volna; valamint összefoglalva a könyvet, mindnyájunk szíves tudomására hozza, hogy az Ulysses nem kisebb mű, mint a XX. század nagy izéje, és lássuk be, tökéletesen igaza van.

James Joyce
James Joyce

A „nagy izé” persze csak az írókat érdekli. Jó, az irodalomtörténészeket is, gondolom. (Nekem is van nagy izém a huszadik századból, de az nem az Ulysses, majd egyszer megírom, melyik az.)

Valamikor tavaly olvastam arról először, hogy újrafordították. Konkrétan (és most ne szaladjunk át a nevek fölött) Kappanyos András vezetésével Kiss Gábor Zoltán, Gula Marianna és Szolláth Dávid. Átfutott az agyamon nekem is, hogy végre érteni fogjuk – ahogy a Litera már 2010-ben lelkendezett – de aztán csend.

Azóta is folyamatosan birizgálta a fantáziámat, főleg, ha ránéztem a Szentkuthy Miklós fordította példányomra. Ott heverészik a könyvespolcon keresztben, a többi könyv tetején, így alszik nálam Leopold Bloom.  Néha forgatom, nehogy elfeküdje az oldalát.

Közben megtudtam, hogy a szerzői jogok lejártáig (2011 végéig) nem adhatták ki újra, ezért volt a csend. Végre idén a Bloomsday alkalmával – június 16-án, a regény cselekményének napján – mutatták be az újfordítású Ulyssest.

Ilyen:

És még a Facebookon is ott van.

A magam és a régi fordítást félbehagyó halandók nevében köszönöm a fordítóknak és az Európa Könyvkiadónak.

UPDATE: Interjú a fordítókkal a port.hu-n.

Reklámok

Az nagy izé… Ulysses újrafordítva” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Idézek az új Ulysses FB-oldaláról, ezt írják a fordítók:

    “Sokszor kérdezték tőlünk (itt is), hogy könnyebb, követhetőbb lett-e a szövegünk. Természetesen aminek kulturális vagy strukturális utalásként benne kell lennie, azt mi sem vehettük ki (sőt rengeteget mi szereltünk bele), de itt egy jellemző példa a könnyítésre:
    Bloom a hetedik fejezet elején a napilap-szerkesztés eszközein mereng. Mondata angolul így hangzik: “Scissors and glue.” Olló és enyv. Szentkuthynak ez kevés: nála “Saraboló és gumiarábikum.” Ez ad a szöveghez egy barokkos cirkalmat (aminek nyoma sincs az eredetiben), viszont újabb fordítási feladat elé állítja az olvasót, akinek a sarabolón keresztül kellene eljutnia az ollóhoz. Csoda, hogy “nehéz könyv” hírébe került az Ulysses?”

    Kedvelés

Tedd hozzá a magadét! Csak az első kommentnél van moderáció, azután szabad a pálya:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s